H. Bernát Creative Commons License 2019.06.26 0 0 450

Folyt.

 

. E véletlenszerűen előkerült sír leletei is hiányosan maradtak ránk. (László Gyula leletmentése) (Magyar Nemzeti Múzeum – kiállításunkon a lelet másolatát mutatjuk be)

 

A hitelesítő ásatás már nem hozott sok eredményt, annyi azonban bizonyos, hogy igen gazdag férfit, az avarok egyik legelőkelőbb vezetőjét temették el itt. A ránk maradt leletek alapján László Gyula feltételezte, hogy „temetéskor aranyfüsttel díszített ruháját adták rá és két övvel övezték… álcsatos arany övéről csüngött le aranytegeze, amelybe 25 háromélű nyilat tettek.

 

László Gyula: Études archéologiques sur l’histoire de la société des Avars. Archaeologica Hungarica 34. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1955

 

László Gyula: Avar fejedelem sírja Bócsán. Cumania IV. Kecskemét, 1976. 89–108.

 

László Gyula: A kecelei aranykardos sír. Cumania IV. Kecskemét, 1976. 109–114

 

22 LÁSZLÓ Gyula 1976b 109–114.

 

27 JANKÓ László 1930 124–141., 286–287.; LÁSZLÓ Gyula 1976 113

 

29 LÁSZLÓ Gyula 1976b 109–114.

 

A bócsai öveket László Gyula éppen ellentétes módon rekonstruálta,40 azonban az újabb leletek alapján úgy gondolom, hogy a fentiekhez igazítva módosítanunk kellene ezt a megoldást. T

 

A László Gyula-féle bócsai rekonstrukció alapján Kiss Attila az aranyveretes, karikás végű, kétségtelenül méltóságjelző kardot (2. kép 5.) elválasztotta az ugyancsak méltóságjelző övtől.4

 

A három, gyöngyözött drótkeretezésű kunbábonyi kisszíjvéggel (2. kép 4.) csaknem teljesen megegyező arany és ezüst bócsai példányokat László Gyula – a fentebb tárgyaltak alapján tegezövként meghatározható – korongos veretekkel díszített övre helyezte.46

 

46 LÁSZLÓ, Gyula 1955 Pl. XLVIII. 1–6.

 

0 A László Gyula által „vadászó fejedelemnek”, 71 Bálint Csanádnál „égi vadászatnak”72 nevezett jelenetben a szakállas emberfejű mitikus alak egy szárnyas oroszlán testű griffen lovagol

 

 

71 LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 69–70.

 

László Gyula már a kiskőrös–vágóhídi temető IV. sírjánál felismerte, hogy az elhunyt homlokán lévő veretek egy fejpánthoz, míg a cibakházi leletek egy diadémához tartozhattak.75

 

75 LÁSZLÓ, Gyula 1955 239–252., Pl. LIV., Fig. 65.

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 A Nagyszentmiklósi kincs. Budapest

 

1. Kikőrös–Vágóhíd IV. sír, László Gyula rekonstrukciója (LÁSZLÓ, Gyula 1955 25., Pl. III.;

 

 

[Az ezután következő fejezet szerinti LGY előfordulások 69 - 96 oldalak -- az előző posztomban.g

 

 

László Gyula az általa fejedelemnek tekintett bócsai leletegyüttes és a hozzá kapcsolt kiskőrös–vágóhídi temető kapcsán vetette fel először, hogy a kagáni székhely valahol a közelben, a Duna mentén helyezkedhetett el.1

 

1 LÁSZLÓ Gyula 1955 255.

 

9 Bócsa (LÁSZLÓ Gyula 1976 III–IV. tábla;

 

2010 A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető. – Avar age Cemetery in Felgyő, Ürmös-tanya. In: Balogh Csilla – P. Fischl Klára: Felgyő, Ürmös-tanya. Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica 1, 185–381. Szeged

 

LÁSZLÓ Gyula 1955 Études archéologiques sur’historie de la société des Avars. Archaeologia Hungarica 34, Budapest

 

5 Hazai viszonylatban jellegzetes példája ennek a jelenségnek a nemzedékek számára meghatározó élményt jelentő tudományközi (főleg régészeti és néprajzi párhuzamokat felvonultató) összegzés a honfoglaló magyar nép életéről: LÁSZLÓ Gyula 1944.

 

– SZILÁGYI Márton 2017; LÁSZLÓ Gyula 2017; NAGY Iván 2017

 

A leginkább reprezentatív az 1799-ben előkerült nagyszentmiklósi kincs: LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977a; 1977b; BÁLINT Csanád 2004a; 2010

 

LÁSZLÓ Gyula 1944 A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1955 Études archéologiques sur l’histoire de la société des avars. Archaeologica Hungarica 34. Budapest 2015 Das awarenzeitliche Gräberfeld in Csákberény-Orondpuszta. Monumenta Avarorum Archaeologica 11. Budapest 2017 A csákberény–orondpusztai avar kori temető. A Szent István Király Múzeum Közleményei A sorozat 53. Székesfehérvár

 

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977a A nagyszentmiklósi kincs. Budapest 1977b Der Goldschatz von Nagyszentmiklós. Budapest–Wien–München

 

 

2017 A csákberényi avar kori népesség etnokulturális képe. In: László Gyula: A csákberény– orondpusztai avar kori temető. Szerk. Szentpéteri József. 217–220. Budapest

 

101 LÁSZLÓ Gyula 1950 X. tábla 1–1a

 

102 Ezeknek a lemezeknek a rekonstrukció előtti állapotát Fettich Nándor mutatta be a kunágotai leleteket ábrázoló képtáblán (FETTICH, Nándor 1936 Pl. 25.), de nem tesz róla említést, majd László Gyula publikációja után már csak a rekonstruált állapotot publikálták (pl. BÓNA István 1983 3. kép 9.; GARAM, Éva 1992 Taf. 4. 1.; 1993 Taf. 56. 1.; 2001 Taf. 117.)

 

104 LÁSZLÓ Gyula 1938 I–III. tábla 27. kép

 

106 LÁSZLÓ Gyula 1938 55.

 

az eredeti ládikaveret funkciójukat (2. kép 2.)107 meghatározva108 – a rajtuk látható jelenetek kisszámú párhuzama alapján László Gyula a 6. századon belül I. Iustinianus kori, 6. század közepi alexandriai műhely termékeként valószínűsítette.109 Ezt a keltezést a magyar kutatás azóta is elfogadja.110

 

 

108 LÁSZLÓ Gyula 1938 55–60., Taf. I–III.

 

109 LÁSZLÓ Gyula 1938 79–86.

 

LÁSZLÓ Gyula 1938 A kunágotai lelet bizánci aranylemezei. – Die byzantinischen Goldplatten des Fundes Kunágota. Archaeologiai Értesítő 51, 55–86. Budapest 1950 A kunágotai lelet aranyveretes kardja. – Le sabre muni de garnitures d'or de Kunágota. Archaeologiai Értesítő 77, 31–32. Budapest

 

2. kép. 1. A karikás markolatvégű kard két félköríves, félhold alakú, kihajtogatott aranylemeze (LÁSZLÓ Gyula 1950 X. tábla nyomán);

 

László Gyula annak idején a kettős honfoglalást tárgyaló könyvében még a következőképpen fogalmazott: „Honnan jöttek, kik voltak? Az volt a feltevésem – s ma sem tudok jobbat – hogy a »griffes-indások« két nép, két törzs egyesüléséből származnak, az egyik a »növény«- világ küldötte, a másik az »állatos« címerű népek közül való, s talán a »griffek« ókori hazájából, az Altaj vidékéről jött. A másik nép, az »indások« törzse a Volga jobb partján élhetett egészen a VII. századig (…) Úgy látom, hogy nem kell módosítanom azon a feltevésemen, hogy a »griffesek« a Volga mentén egyesültek az »indás« nemzetségekkel, s már keverten foglalták el a Kárpát-medencét.” 10 Időrendjükről pedig így vélekedik: „A »griffes-indások« életét két dátum közé kell helyeznünk, s a végső dátum természetesen nem jelenti megszűnésüket. A két dátum egyikét a bizánci pénzforgalom és áru megszűnése jelenti (670 körül), a másikat pedig nem Nagy Károly hadjárata (…) hanem az arab és a nyugati pénzforgalom hazai megindulása, ez tehát kereken a X. század eleje lenne.” 11

 

10 LÁSZLÓ Gyula 1978 39., 53.

 

11 LÁSZLÓ Gyula 1978 41.

 

László Gyula előzőekben idézett, időrendre vonatkozó megállapításaival a mai napig egyetérthetünk.

 

20 LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 2. kép, 65. László Gyula nagyszentmiklósi könyvében még arról ír, hogy „csótárt avar-magyar sírokban nem találtunk…” Sajnos ebben tévedett.

 

LÁSZLÓ Gyula 1978 A „kettős honfoglalás”. Gyorsuló idő. Budapest

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 A nagyszentmiklósi kincs. Budapest

 

4. A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának „győztes fejedelme” (LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 nyomán)

 

11 NAGY Katalin 1974; LÁSZLÓ Gyula 1974 151., X. kép; MEIER-ARENDT, Walter 1985 80–81., Abb. 85. 9c.; KÜRTI Béla – LŐRINCZY Gábor 1991 30., 36., X. kép;

 

12 HORVÁTH Tibor 1935 105–108., Abb. 27–29.; BIALEKOVÁ, Darina 1967 13., Fig. 8.; LÁSZLÓ Gyula 1974 88., 47. kép; LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 25.; GARAM Éva 1981 49., 75. és 78. j.: „Nem lehet véletlen tehát, hogy a kundombi korsóra a pettyekkel díszített kerek mezőkbe vadkanfej került és a vadkanfejes korsó olyan férfisírban volt, melynek a szíjvégei a vadkanfejes körbe tartozó bőcsi férfisír szíjvégeihez hasonlóak”

 

 

LÁSZLÓ Gyula 1955 Études archéologiques sur l’histoire de la société des Avars. Archaeologia Hungarica 34. Budapest 1974 A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest

 

 

LÁSZLÓ Gyula – RÁCZ István 1977 A nagyszentmiklósi kincs. Budapest

 

SZENTPÉTERI József 2016 László Gyula és a kettős honfoglalás. In (szerk. Sudár Balázs – Petkes Zsolt): Honfoglalás és megtelepedés. Magyar őstörténet 4, 154–155. Budapest

 

A legkézenfekvőbbnek a folyókhoz, vizekhez kapcsolódó ábrázolások, így például a halmotívumok idevonása tűnne (5. kép 1–2.), azonban sokak, így László Gyula, Madaras László, Szentpéteri József és mások kutatásaiból tudhatjuk, hogy az avar övszerelékeken és egyéb tárgyakon feltűnő halmotívum minden bizonnyal nem kapcsolható közvetlenül az avarság és a folyók viszonyrendszeréhez, hiszen ezek mediterrán (keresztény) hatásra terjedtek el a madáralakokkal és több más motívummal együtt.46

 

Pl. LÁSZLÓ Gyula 1935; 1940; MADARAS László 1990 171.; FANCSALSZKY Gábor 2000 293. Szentpéteri József már korábban rámutatott arra, hogy a kora avar korra inkább a stilizált ábrázolások a jellemzőbbek, míg a késő avar kor öntött veretein a halak a maguk realitásában jelennek meg (SZENTPÉTERI József 1993 228. további irodalommal; vö. B. NAGY Katalin 2003 55.).

 

2010 A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető. In: Balogh Csilla – Fischl Klára: Felgyő Ürmöstanya. Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archeologica I. 185–381. Szeged

 

 

LÁSZLÓ Gyula 1935 Adatok az avarkori műipar ókeresztény kapcsolataihoz. Budapest 1940 Újabb keresztény nyomok az avar korból. Dolgozatok a Horthy Miklós Tudományegyetem Régészeti Intézetéből 16, 147–158. Szeged

 

LÁSZLÓ Gyula 1938; 1941; 1955;

 

LASZLÓ Gyula 1938 A kunágotai lelet bizánci aranylemezei. – Die byzantinischen Goldbleche des Fundes von Kunágota. Archeologiai Értesítő 51, 55–86, 131–148. Budapest 1941 A Tihany-téri avar temető. Das awarische Gräberfeld von Tihany-Platz, Budapest. Laureae Aquincenses II. Dissertationes Pannonicae II/11 (1941) 106–117. Budapest 1955 Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ArchHung 34, Budapest

 

 

Bronzkori és avar kori leletek László Gyula felgyői ásatásának anyagából. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica 1, 383–391. Szeged

 

-----------

 

Lehet kibontakozni. Itt a teljes könyv:

 

 

https://muzeum.kecskemet.hu/wp-content/uploads/2019/05/Hatalmi-k%C3%B6zpontok-az-Avar-Kagan%C3%A1tusban.pdf

Előzmény: H. Bernát (449)