"Hiába utal kerekségre az o,ö,u,ü nem ez határozza meg a KR gyök jelentését. Mert, ugye, a kar-, ker-, kir- ugyanúgy kerekséget fejez ki, pedig a, e, i magánhangzók vannak benne..."

V.Csaba a kerekséget kifejezőket Go, Ko gyöknek nevezi.

Vtatkozzunk egy kicsit!

Az e, i magánhangzók hogy kerülhetnek a körszerűség csoportjába, ha ők maguk más tulajdonságot fejeznek ki?

Erre azt mondom, hogy ugyan így gondolkodva mi módon kerülhetnek az F, H, stb. mássalhangzók ebbe a körbe, amikor ezek sem a körszerűség felelősei.

Mondjuk FoR, HoRog, PöRög, SoDor, BodoR stb. Az R ezekben az esetekben sem a forgásra utal, csak az erőteljes folyamatos mozgásra.

Hová tűntek akkor a forgást jelentő mássalhangzók, miközben megmaradtunk a forgás berkein belül?

Szerintem mind a magán- mind a mássalhangzók megváltozhatnak tetszés szerint, amint hozzájuk tapad az értelmezés azonossága.

Erre utalhat a Marátz féle szabályos gyökváltozás, ami lépésenként átvezet egyik gyökváltozatról a másikra.

Van a hangoknak alapértelme, de ettől messzemenően eltávolodhat és el is távolodik a gyökváltozatok sokasága.

Arra karok kilyukadni, hogy a mássalhangzó váz sem kőbe vésett törvényeken alapul.

Ezen az alapon mégis csak sokkal közelebb állhatnak a magán- és mássalhangzók egymáshoz, amikor egy gyök alapértelmét feszegetjük.