Nem értelek teljesen, de remélem nem volt gond. Csak azért okoskodom bele, mert én 20-25 évvel ezelőtt sokat (3000 km-nál többet évente) tekertem aszfalton egy akkori időben felső kategóriás montival, és az sokkal érzékenyebb volt a gördülési ellenállására, mint az országúti. De még most a trekkinggel is előjönnek érzések és emlékek, főleg hogy nem vagyok valami kiváló erőben azóta.

Akkor még volt a régi fajta aszfalt vidéken sok helyen, ahol az idő során a nyomásra feljött az szurok, és egybefüggő réteget képezett akár egy teljes sávon is. Ez a legmelegebb időkben tapadt, viszont máskor pedig tükörsima volt, simább mint a mostani burkolatok, és ezen ment legjobban a bringa. Utána a másik kedvencem a nagyon világos volt, nem tudom, hogy a világos kő, vagy valami kötőanyag miatt, de azon is nagyon lehetett haladni. A másik véglet pedig az érdesített aszfalt, amikor a végén kavicsot szórnak még rá, és azt nyomják csak bele valamennyire a nem szilárd rétegbe. Ha most a burkolati hibák miatti pattogást nem számolom, és akkor ez mondjuk egy 10-es skála két vége, ahol az 1-es a legkisebb gördülési ellenállású. Nyilván ez csak egy a kerékpárra ható erők közül, de magában a gördülési ellenállásban a két vége között akár 50% különbség is lehet a szilárd burkolatú utak között. Legjobb a nagyon sima beton, azért is van az ilyen M0-ás burkolat sokszor bemarva néhány helyen, legrosszabb az érdesített aszfalt, ezt meg zömében hegyen csinálják, de szerencsére ez kezd már kikopni, mert gyorsan tönkremegy terhelésre.

Visszatérve Dunakeszire, én ma reggel nyolckor jelentem meg, és leellenőriztem a terepet menet közben. Kb a bíróság pirosas épületétől az aluljáróig van ugyanolyan burkolat. Enyhe vályú van, ahol fékeznek, ott enyhe-közepes. Igazán a csúcssebességet lefelé a legalsó zebra utántól lehet elérni. A fenti 10-es skálán 3-asra értékelném az ellenállását, a korábban csatolt képen lévő utat meg 2-re. A vályúk belseje simábbra kopott, a vályúk között érdesebb, de vékony, sok helyen összefüggő porréteg van rajta. Úgyhogy én azt mondanám, hogy a József vagy a vályú enyhe fala miatt érezhette a csúszkálást, vagy mikor kiváltott a vályúból a poros részre, vagy vissza.

Amiket pedig én szerettem volna kérdezni. Ebben a korban már kezd valahol kicsit mindig fájni, csak az a fura, hogy szezonról szezonra máshol fáj. Tavaly egyértelműen a combomban éreztem, meg az alsó hátban a terhelést. Most meg érdekes módon a térdhajlatomban, meg a felső vádlimban. Van valami tippetek, lehet hogy kicsit megereszkedett a nyereg, vagy túl kicsi vagy túl nagy fordulaton tekerek? Idén igyekszem stabilabb pedálfordulattal menni, ami magasabb pedálfordulatot jelent általában, mint tavaly, arra gondoltam ezért is lehet, de parton terhelésnél is inkább ott érzem.

A másik kérdésem pedig a nyereg. Most a csatolt képen látható gyári nyereg van a gépemen. Tavaly nem volt vele problémám, ha 6-7 km folyamatos ülés után kiálltam, akkor egy kicsit éreztem, hogy előtte nyomott, de amúgy nem. Idén viszont kb. a nyereg középpontjánál kiállás nélkül is érzek nyomást egy idő után, illetve kerékpározás után is jobban érzem. Meg talán úgy tudnám még leírni, mintha kicsit keskenynek érezném a nyerget. Én nem szeretek bélelt kerékpáros nadrágban menni, idegen nekem, olyan mintha pelenka lenne rajtam, szóval azon gondolkodtam, hogy érdemes lenne-e rugós nyerget, vagy valami szélesebbet választanom, vagy milyet ajánlanátok általánosságban, ha lehet. Vagy barátkozzak meg a bélelt nadrággal. Április-szeptember között szoktam átlagban heti három nap 2x14 kilométert tekerni.