Szia, nem egyszerű a helyzeted. Kicsit könnyebb, ha már anyagilag nem függsz a szüleidtől, de bizony olyan kényszeres fiatal felnőtt is van itt, akinek nem sikerült megvalósítani az önállóságot. Jól hangzik, hogy "felnőtt vagy", "annak mondod el, akinek akarod", de pont kényszereseknél ez nem igazán használható tanács. Eleve olyan is van, aki anyagilag is függ a szüleitől, lelkileg meg pláne. Mint lentebb írtam, pont a kényszeresek családjára sok esetben jellemző, hogy túlságosan össze vannak nőve a családtagok, sőt a másik problémáját is magukénak érzik.

Ennek ellenére sok felnőtt kényszeresre úgy tudom, hogy jellemző, hogy titkolja a tüneteit a családtagok előtt. Akiknél gyerekkorban indul a betegség vagy éppen később, de annyira elhatalmasodik, hogy az életvezetést zavarja, szerintem azoknál tudják meg a családtagok, hogy egyáltalán van ez a probléma.

Saját megfigyelésem, hogy kényszeresek szüleinél két végletes reakció is megfigyelhető. Az egyik, hogy szinte magukra veszik a kényszert, minden pillanatban a gyereket figyelik, hogy érzi magát, és úgy sajnálgatják, mintha nekik nem lenne saját bajuk (életük). A másik tökéletesen elutasítja a jelenséget, és csak gyerekes hisztinek, beképzelésnek tartja a betegség tüneteit. Persze lehet ezenkívül még sok reakció, csak én pont ezekkel találkoztam. Akár mind a két reakciót is tudja egy szülő produkálni!

Bármilyen szexuális gondolat amúgy is tabutéma sok családban, nem csak a kényszergondolat. Mint lentebb írtam a meseelemzéseknél, vannak kamaszok, akik visszabújnak a babaházba vagy a hamuba, csak ne kelljen felnőni, és szembesülni a szexuális vágyakkal, pláne hogy a szülők előtt akkor már nem marad a gyerek az az édes baba, mint kiskorában (vagy azt képzeli az ilyen kamasz). A pszichoanalitikusok szerint ezek az elfojtott vágyak törnek elő később a tudattalanból szexuális kényszergondolatok formájában (az agresszív gondolatokkal is hasonló).

Először ezt kéne átgondolnod, hogy milyen a családotokban a légkör, mennyire szoktatok megbeszélni dolgokat? Milyen volt a szexuális felvilágosításod, és nekik mik az elvárásaik? Pl. azt szeretnék, hogy vagány legyél és csajozzál vagy "elvárják", hogy vidd már az unokát vagy éppen ők se szeretnek erre a témára még gondolni se?