Szia smithi!

Két fogalom van, amit eleinte könnyű keverni; a látószög és a látómező. A látószög az az okulár (vagy bármilyen, más objektív) fókusztávolságának a függvénye és ez az adott távcsővel megadja a nagyítás mértékét. Tehát például az összes 30 mm-es okulár ugyanakkora nagyítást ad a távcsövetekben, egy más méretű távcsőben pedig mást. Magyarul a fókusztávolsággal -azaz a látószöggel- választod ki a nagyítás mértékét: távcső fókusztávolsága osztva az okulárok fókuszával. Egy 30 mm-es okulár a ti esetetekben: 1500 / 30 = 50-szeres nagyítás. A fordított arányosság elvén; minél rövidebb az okulár fókusztávolsága, annál nagyobb nagyítást fog adni az adott távcsőben. Az okulárok nagyítását barlow-lencsével lehet fokozni, csak hogy bonyolítsam a helyzetet.

Azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogy az egész optikai rendszer hibáit is felnagyítja az okulár. Minél nagyobb a nagyítás, annál kisebb a fénysűrűség és annál homályosabb a kép. Legalábbis egy bizonyos határon felül; például a felbontóképesség határán túl. (Az elméleti minimális és maximális nagyításokról bővebben is olvashatsz, de lehet ezeket már tudjátok.)

A látómező pedig egyszerűen "csak" arra utal, hogy mekkora szeletét látod az égboltnak, vagyis hogy mennyire tudsz "körbenézni" az okulárban. Ha megfigyeled a szimulált képet, akkor láthatod, hogy a nagyítás a két fotón azonos, de a 82°-os okulárban sokkal kiterjedtebb, ami sokkal-sokkal nagyobb élményt ad. Tehát a látómező kérdésben egyértelműen kijelenthető, hogy a méret a lényeg. Természetesen ezt az okli ára is leköveti.

70-80° már karaj, de léteznek 100°-os látómezejű okulárok is. Ugyanakkor illik megjegyezni, hogy az okulár képminősége fontosabb tényező, mint a látómező nagysága. Az okulárok nagyjából ugyanannyira fontosak, mint maga a távcső. Egy gyenge okulár rontja a távcső képességeit, ami csalódást is okozhat.