Szilvia reggeltől estig kinn van, de jóformán állandóan a konyhaablak párkányán, a sarokban számára kialakított fedett zugban, a hungarocelljén alszik.

Régebben alig volt ott, csak étkezésekkor, amikor látta, hogy a konyhában vagyunk, és számított rá,

hogy majd nyílik az ablak, és kikerül a részére valami.  Egyébként a kertben, valamelyik szomszédban, meg még a jó ég tudja, merre szokott csatangolni, most meg nem, ott dekkol folyton.

Nem is vadászik, mert akkor látnám a zsákmány nyomát a teraszon.

Nem tetszik ez nekem!