Azok az esetek, amikor megkérdezik a lakókat, többnyire általános passzivitással találkoznak. Egy ilyen beépítés nem következik be egyik napról a másikra. Először a földterületek átsorolása történik meg mondjuk mezőgazdaságiról iparira. A besorolás meghatározza, hogy milyen beépítés lehetséges. Ekkor dől el a terület sorsa, de ilyenkor a lakosságnak és a gazdálkodó vállalkozásoknak is hosszú idejük van a beleszólásra, főleg úgy, hogy jelentkeznek megfelelő tőkével a terület sport vagy rekreációs célú hasznosítására. Ezek a döntések nyilvánosak, meg lehet őket támadni, sőt még határozathozatal előtt lehet érveket felhozni a képviselőknek. Amikor az átsorolás már megtörtént, és a terület vár arra a pillanatra, hogy meghirdessék, még mindig van mit tenni, újabb határozattal meg lehet változtatni a korábbit. Ha már meghirdették, és van rá vevő, esetleg már szerződés is született, onnan az önkormányzatot már szerződés köti, amit még mindig fel lehet mondani, de annak súlyos jogi, anyagi következményei vannak, amit a kerület lakói viselnek. 

Az önkormányzat olyan, mint egy cég ügyvezetése. Egyensúlyban kell tartani a mérleget. Vannak kötelező és önkéntes feladatok, melyek pénzbe kerülnek. Ennek meg kell legyen az ellentételezése bevételi oldalon. Vagy jól menő cégek vannak egy településen / kerületben, melyek helyi adót fizetnek, vagy területeket kell értékesíteni, hogy legyenek ilyen vállalkozások. Itt most ez történik, és ha más bevételek nem fedezik a kerület kiadásait, továbbra is ez fog történni. Sajnos az azonnali kiadásokat nem tudják fedezni a jövőnek megőrzött értékek.