Creativus Creative Commons License 2019.05.20 0 0 8

(folytatás)

Az oxitocinnak ezt a hatását 50 éve még nem ismertük, éa akkor a szexforradalom azt a hamis mesét hitette el velünk, hogy a szexnek nincs semmiféle mellékhatása, és az csupán két ember örömét szolgálja. Ez a tévhit megdőlt, és a kötődés - meg a további hatások - új megvilágításba helyezik a szexualitást, annak szerepét, és a korlátoktól mentesített szex további - ma már nap mint nap tapasztalt - következményeit.

Ám mielőtt ezt a nagyon fontos témát folytatnák, arról is tájékozódnunk kell, hogy - a különböző ideológiák véleményével ellentétben - a női és a férfi test nagy mértékben különbözik. Fontos megjegyezni, hogy ettől még mind a két nem egyenrangú, tehát a feminizmus egyenjogúsági(!) törekvéseit tökéletesen igaznak kell vallanunk, ám a különbségek nem csak a külsőségek szintjén nyilvánulnak meg. Az agyi fejlődés - pár hetes magzati kor után - némileg különböző utat jár be, s bizonyos mértékben másképp programozza be az agyat a nőnél és másképp a férfinál. Nagyon fontos különbségek ezek, s mindkettőben jelen vannak olyan értékes tulajdonságok, amelyek az adott nemre jellemzőek inkább, és a másikban háttérbe szorulnak. Ez nem csak a fizikai erőnlétben mutatkozik meg, hanem pl. a nő agyának a beszédközpontja fejlettebb lesz a férfiakénál, s emiatt a logikus gondolkodás alappillérei, azaz az összefüggések keresése, a dolgok egymással való kapcsolatának felismerése a nőnél kifejezettebb lesz, ha arra szüksége van. Mindezek azonban nem csak agyi szinten jelentkeznek.

Ugyanis beszélnünk kell még két további hormonunkról is, amelyek cselekedeteinknek irányt adnak, illetve azt az irányt erősítik: a tesztoszteronról és az ösztrogénről. Míg a tesztoszteron - amelyből a férfiaknál kb. tízszer több van mint az ösztrogénből - a férfi azon agyi működését segíti, aktivizálja, amikor elvégzendő feladatról, valamilyen ügyről van szó, addig a nőnél az ösztrogén lesz a domináns (nőknél ebből van tízszer több), és ez a kapcsolatkeresés, kapcsolatépítés, a gondoskodás funkcióját viszi előtérbe, szoros összefüggésben az agyi területek ez irányú fejlettebbségével. De az ösztrogén vezérli a düh, a harag állapotát is, és az ebből kialakuló agressziót is, bármennyire is meglepő ez a tény.

Végkövetkeztetés:

(hosszú lenne itt levezetni) A nő és a férfi valóban kissé másképp éli meg a hűtlenséget. Mindenképpen a jól kialakult kötődés sérülése történik meg, amely mindkét félnél igen erős lelki fájdalmat okoz (ritkán öngyilkosságig, vagy gyilkosságig fajulhat a hatása). Ám a férfi ettől megsemmisültnek, tettre képtelennek, sikertelennek, értéktelennek érzi magát. A nő számára pedig a kiépült kapcsolat zuhan a semmibe, és szeretetre nem méltónak, vagyis "nem szeretett"-nek érzi magát. Mindkét eset rendkívül megalázó, és az ember önbecslését a nullára viszi!

(folyt. köv. 2)

Előzmény: Creativus (7)