Cracowius Creative Commons License 2019.05.20 0 0 252

Az 50-es és a 60-as években.

 

 

A vadnyugati világhoz vadnyugati megtorlás tartozott.

 

 

Amikor a betyárság elszabadult, hullámokban egy egy időszakra, a Vármegye a Helytaertó tanácshoz fordult, hogy engedélyezze a statárium kihirdetését.

 

 

A statárium azt jelentette, hogy "rögtönitélő biróságok" vagy "talponállo biroságok" (más néven) alakultak.

 

 

Az elfogott betyárokat 1-2 napon belül a helyszin közelében felakasztották (más itélet nem volt).

 

 

A felakasztottak valamenynien fiatel emberek voltak, 19 és 29 év között.

 

A 30 éven tuli betyár ritkaság volt, nem élték meg rendszerint ezt a kort.

 

 

A 60-as évek volt a nagy leszámolás ideje.

 

 

Az alfoldi betyárokkal ellentétben a somogyi betyárvezérek csak kb 2-4 évig lehettek vezérek, utána lelőtték, felakasztották őket és az alvezérből lett a vezér. Ugyanakkor a somogyi betyárok sokkal brutálisabbak voltak, rendszerint serial killerek.

 

 

 

Igy történt a leszámolás:

 

 

1860 Nagy Pál v. Mészáros Pál, lelőtték (Visnyeszéplak, Vitorági szőlők, sirja ma is meg van),

1862 Patkó testvérek lelőtték Jánost Fenékpusztánál, Istvánt Ságvár-Nyimi erdőben, István sirja ma is meg van.

1863 Kutyási (Leopold) György felakasztották

1864 Bergán János betyárvezért lelővik Bogdásán

1865 Gelencsér József betyárvezárt felakasztják Kaposváron

1868 Juhász András betyárvezárt agyonverik zalakarosi polgárok

1877 Séta István ("Séta Pista") betyárvezárt Verőcén bekeritik és lelövi magát.

 

Hogy hol volt a legtöbb akasztás azt majd mutatom, a Vármegye akkori börtöne ma is áll.

 

Egyedül Soromfay betyár alvezér és szintén seriál killer él meg hosszu éveket jólétben, és hogy ne szenvedjen hiányt erről maga a vármegye főispénjai gondokoskodtak, Mérey Károly majd Jankovich László.

 

 

 

 

 

Előzmény: Trévricent (250)