Persze, csak ugyebár egy iPhone-t nem is úgy hirdetnek, hogy ezt te most tulajdonképpen a következő generációnak vetted, és ez most örök darab...

Tegyük hozzá azt is, hogy ezeken az "egyéb technológiai területeken" van is olyan jelentékeny és folyamatos műszaki fejlődés, ami értelmetlenné is teszi az "örökre tervezést", egy húsz éves autó akkor is keményen elavult már, és a környezetvédelmi normákat is képtelen teljesíteni - ha saját korának csúcsteljesítménye volt. De legalább még használható. Egy húszéves számítógépről már ez sem mondható el, gyakorlatilag használhatatlan. Hobbicélokra jó még...

Ehhez képest egy 60-es években készült jobbféle automata-kristályüveges diver jó állapotban (vagy szépen helyrehozva) tökéletesen használható időmérő ma is. Ezen a téren "megállt az idő", egy régi IWC c89 ma is remek "öltönyös óra", de ez még egy szép Poljotról is elmondható...

Ez egy más "műfaj", és bizony más árazás is. És ha a szülők-nagyszülők generációja azt szokta meg, hogy egy tisztességes svájci óra "kiszolgál egy generációt" - akkor ma (jóval több pénzért !!) szíveskedjen ezt produkálni a mai is... Ez igenis elvárható - pláne ennyiért.

Eszméletlenül, döbbenetesen elszálltak az árak... Egy Rolex Submariner no date 1957-ben kereken 150 dollárba került, ugyanekkor az USA-ban ugyanott egy "kopasz" VW Bogár 1995 dollárról indult. Ma egy Submariner 8 ezer dollár feletti árral indul - a legolcsóbb kocsik meg 15-16 ezer dollár körül kaphatók, és közben ezért már klímás, automata váltós, ABS-ESP-légzsák-mifene felszereltségű Ford Fiesta, Toyota Yaris, hasonló jellegű-méretű, teljesen vállalható kisautók kaphatók. Össze sem lehet hasonlítani még viccből sem egy ilyen kocsit a korabeli 20-30 lóerős, full-fapados bogárhátúval - a Submariner igazándiból miben is lépett előre "óriásit"? Zafír üveg, kerámia lünetta? Lézergravírozott hátlap? Százszor pontosabb talán...?... Ezek hol indokolják az inflációhoz képest 8-10-szeres drágulást?

Egyértelműen átkerültek a minőségi órák a felső kategóriás, igényes, de végül is akkor is "csak hétköznapi használati tárgy" kategóriából a kőkemény luxustárgyak közé, és, hát, lássuk be - azért elég sok olyat is találunk közöttük, amelyek az ezek után elvárható minőségi, exkluzivitási, tartóssági stb.. elvárásokat nem is tudják teljesíteni (a Rolex legalább ebben mindig üdítő kivétel, az lehet, hogy kifosztanak, de megkapod, amit ígértek, abban biztos lehetsz :-)) ).

Komoly zavar van az erőben a svájci óraiparban ennek okán, keresik az utakat, vakaróznak, maguk sem tudják láthatóan, mi is lenne a jó lépés, és merrefelé... A mindenféle csoda high-tech megoldások valójában pont azt teszik tönkre, amire közben a marketing hivatkozik: az időtlen tartósságot, generációkat átívelő használhatóságot. A gyári márkaszervizeken kívül lassan meg sem bontható tokok, javíthatatlan megoldásokat alkalmazó szerkezetek semmiképpen sem ebbe az irányba mutatnak.