0.hatvány Creative Commons License 2019.04.22 0 0 2824

Nem leszel te innen kirakva sehová. Viszont hagyj fel a képzelgésekkel, mert megrázó élményekben lehet részed! Vagyunk itt páran durungáramkörösök és megértjük a problémádat.

 

Először is, ami rádióamatőr szempontból érinthet, az a lakossági/fogyasztói elosztói hálózat. Ennek első pontja a háromfázisú transzformátor, amit vidéken oszlopra, városokban kis házikókba épít be a szolgáltató, de ez is csak általában igaz.

 

Ez egy háromfázisú D-Y transzformátor. A baloldali három tekercs D, azaz delta kapcsolásba van kötve. A jobboldali három tekercs Y, azaz csillag kapcsolásba van kötve. A baloldali tekercsekre érkezik a 10 vagy 3 kV, általában 10 kV. A jobboldali tekercseken 3X0,4 kV, - népies szóhasználattal a háromszor háromnyolcvan - van jelen. Ez a D-Y 10/0,4 kV-os transzformátor.

Nekünk a szekunder tekercsek és azok elkötése a fontos. A 2U1, 2V1 és a 2W1 pontok közt 400V mérhető. A 2U1, 2V1, 2W1 és a 2N pontok közt 230 V mérhető. A trafóoszlopnál vagy trafóházban a 2N (nulla) kivezetést földelik. A nulla vezetőt a három fázisvezetővel együtt tovább viszik földkábelen vagy légkábel-vezetéken. Ahogy írtad, oszlopközönként földelik a nullát, ez váltózó, hány oszloponként ugyanis a talaj vezetőképességétől függően határozzák meg, de általában három oszlopközönként azaz minden negyedik oszlopnál kötelező.

 

Elérkeztünk a fogyasztói, azaz a lakásig, házig.

Kezdjük a háromfázisú betáplálással, bár nem mindenki iparos.

A városi emeletes épületekben szerencsés esetben kialakítottak egy ötsínes rendszert - legalább is, az én 1981-ben épült panelemben az volt -. 

Ez három fázisvezető sínből, egy nullavezető sínből és egy földsínből áll. Most hadd ne foglalkozzak a fogyasztásmérővel, mert érintésvédelmi szempontból nincs jelentősége. Tehát a a sínekről lecsatlakozva mind az öt potenciált bedrótozzák a lakásba.

A fázisvezetőket először egy háromfázisú kismegszakítóra kötik, amelynek a zárlat- és túlterhelés elleni védelem a feladata.

 

Ez, a mai fogalmak szerint már nem tekinthető érintésvédelmi berendezésnek, a hálózatot védi túlterhelés és túlmelegedés ellen, nyilván a tűz elleni védekezésben is fontos szerepe van. Különösebb magyarázat azt hiszem, nem kell hozzá.

A nulla és a védővezetőt külön kapcsokra kötik. Ezután jön az érintésvédelem.

A berendezésnek jó  sok nevet adtak, mint pl. Fi-relé, ÉV-relé, de a szabványos megnevezése ÁVK, azaz áramvédő kapcsoló. Ez már néhány tíz vagy néhány száz milliamperes szivárgásra is leold. Hozzá teszem, hogy csak és kizárólag a földhöz képest.

Ennek megléte esetén sem nyúlkálhatunk egyszerre a nullához és valamelyik fázishoz!

 

Jól látható - vagy nem -, a számozott kapcsokra a fázisvezetőket kötjük, az N kapocsra a nullát. A nullát az N kapocsról kötöttük le, a földvezetővel - PE -, meg kell kerülni az ÁVK-t és a fogyasztók testére kell kötni. Természetesen a PE vezetőt a PE kapocsról kötöttük le, amit már a betáplálási ponton, helyen kialakítottunk.

 

Ez, mint látható, egy háromfázisú tűzhely. A kapcsolás nem teljes, mert az ÁVK nincs telepítve. A belépő hálózat sem ötvezetékes, hanem négy, a betápláló vezeték ezért PEN. Azért tartottam ezt fontosnak feltenni, mert a legtöbb helyen ilyen, négyvezetékes a felszálló hálózat kialakítása.

Na már most, a fogyasztó szempontjából ez a rajz is egy hagyományos kialakítást szemléltet. Fázisonként egy-egy olvadó betéttel - biztosítékkal -, amelyek csak túláram és zárlat ellen védik a hálózatot.

Ezt már tovább lehet gondolni és kell is! Az olvadó betétek maradhatnak, de én kicserélném őket a háromfázisú kismegszakítóra. A kismegszakító után kell bekötni az ÁVK-t és az előzőekben vázoltak szerint a nullát át kell vinni rajta, majd bekötni a tűzhely megfelelő kapcsaira.

Folyt. a következő lapon!

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: drhuszarka (2823)