Lovász Pál

 

 

PITYMALLAT

 

A hajnalcsillag

mécse ég;

az éj olaját

szívja még.

 

Az udvar moccan,

furcsa nesz;

a futó csöndnek

lépte ez.

 

Kéz nyúl csillagfényt

oltani:

friss harmatnyállal

oltja ki.

 

Pogány hanggal egy

kis kakas

falut, világot

fölriaszt;

 

dölyfén a szűz Nap

fölnevet

és átöleli

az eget.

 

 

Arckép [18.]