Lutra Creative Commons License 2019.04.12 0 0 1204

Lewis Carroll

Szajkóhukky

Volt egy brillős, a csuszbugó
gimbelt és gált távlengibe,
minden mimicre purrogó,
mómája ingibe.

„Vigyázz, jön Szajkóhukk, fiam!
Foga maró, karma fúró!
Ügyelj, Csapcsip madár zuhan
s a brunkós bromboló!”

Markában nyüsztő penge reng,
elrágdos minden manxomot.
A tamtamfánál megpihent,
Mély gondjába rogyott.

Állt fergető eszmék körén,
s jött Szajkóhukk, nézése láng,
nagy káka-törzsek erdején
bugyborékolva ráng.

Bal, jobb, Bal, jobb! És át meg át
nyüsztő penge nyekdes-nyikol,
fejét veszi, máris viszi,
s eldiadalogol.

„Szajkóhukk már nem él, fiam?
Karomba lándzsás pöszöröm!
Dicsdús nap, Ó! Jahé! Jahó!”
Csuklorkant az öröm.

Volt egy brillős, a csuszbugó
gimbelt és gált távlengibe,
minden mimicre purrogó,
mómája ingibe.

/Weöres Sándor ford./