A Salgótarján egyik legnevezetesebb, és a megye egyik legértékesebb ingatlana: a 2412 m2-es Karancs Szálló 1994-ben 35 millió Forintért lett nyolc ember tulajdona.
Az ÁVŰ által meghirdetett ár 30 millió Forint volt, egy vevő 32,5 milliós ajánlata után a szálloda igazgatónője, Karácsonyné Sándor Gabriella és társai ezt az összeget 2,5 millióval megfejelték s övék lett a Karancs.
A 35 millió forintból mindössze 3000 forint volt a készpénz és 525 ezer forint a privatizációs költség. A többit a 2 millió 136 ezer forint értékű kárpótlási jegy, illetve 32 millió 336 ezer forintnyi egzisztencia-hitel fedezte, amelyet a Konzumbank Rt. adott. A hitelt negyedévenként, 2008. december 5-ig kell törleszteni.
Az E-hitel konstrukció ez volt:
Saját pénzforrás 84 ezer forint, amelynek fedezetéül a kárpótlási jegy állt.
A privatizációs költség 65 ezer 625 forint.
Egyéb, a Konzumbank által hitellel, illetve a részletfizetési kedvezménnyel nem biztosított saját erő 183 ezer 375 forint, amiből 183 ezer kárpótlási jegy.
Erre kapott Karácsonyné 4 millió 42 ezer forint kölcsönt, amit 86 ezer forintonként kell negyedévente törlesztenie.
A kedvező kondíciók ellenére a tulajdonosok közül hatan hamarosan mégis úgy gondolták (?), mégsem kell nekik szálloda, Karácsonyné Sándor Gabriella és fia, Karácsony Krisztián kapva kapott az alkalmon, s kivásárolta hat társának a tulajdonrészét. A felek által kialkudott vételár az 1/8-ad tulajdoni hányadra 3 millió 306 ezer 123 forint volt. Csakhogy nem kellett alkudni, hiszen ez az összeg az E-hitel hátralévő arányos része. Annál furcsább azonban az, hogy vajon miből finanszírozta ezt az üzletet Kará-csonyné és fia jó félévvel a vétel után, amikor még alig volt valamennyi készpénze. Nem tudni, de tény, hogy a két szállodatulajdonos 32 millió 336 ezer forint tartozást vállalt át a volt tulajdonosoktól, amelyre a Komzum-bank jelzálogot tett.
A két boldog tulajdonos 1995. szeptember 19-i dátummal megkapja Salgótarján megyei jogú város Nógrád Megyei Illetékhivatalának Határozatát, miszerint a 3257 tulajdoni lapszámon, a 3752 helyrajzi számú ingatlanra 12 millió 677 ezer 184 forint vagyonszerzési illetéktartozás s járulékai biztosítására jelzálog bejegyzését rendeli el. Fellebbezésnek helye nincs. A határozat indoklásában megállapítják, hogy az adós tartozását 1995. 09. 1-ig késedelmi pótlékmentesen megfizethette volna.
Karácsonynéék tehát nem fizettek. Úgy vélekedtek, hogy az illetékhivatal elfogadhatatlanul magas illetéket rótt ki rájuk.
A szállodatulajdonosok természetesen nem ültek karbatett kézzel. Egyszercsak föltűnt a színen a Postabank érdekeltségű Inga Ingatlanhasznosító Kft. Ennek pedig meg is lett az eredménye, az Inga Kft. megvette a Karancs Trade Center Kft. 34 millió 500 ezer forint névértékű üzletrészét. Az üzletrész a társaságban mintegy 88 százalék tulajdoni hányadot képvisel.
Ugyanekkor Karácsonyné Sándor Gabriella és Karácsony Krisztián kizárólagos, fele-fele tulajdonát képezi a Karancs Szálloda.
Ezt követően 1997-ben csereszerződést köt az Inga Kft., valamint Karácsonyné és fia az üzletrész és a szálloda 4/15-öd hányadára, amelyet Bankként jelölnek meg a szerződésben. A csereszerződésben a felek kijelentették, hogy a Karancs Trade Center Kft. 100 százalékos üzletrésze 39 millió, a Karancs Szálloda 415 négyzetméteres ingatlanrésze ugyancsak 39 millió forint. Tehát egyenként is 4 millió forinttal több, mint az egész épületegyüttes 1994-es megvásárlásakor.
Vajon miért tartja Karácsonyné indokolatlanul magas összegűnek az illetéket, amikor csupán 415 négyzetméternyi ingatlanrészt 39 millióra becsül?
Tovább peregnek az események. 1998. február 18-i dátummal kérelemmel fordul Karácsonyné Sándor Gabriella és Karácsony Krisztián a megyei földhivatalhoz, melyben az áll, hogy a szállodát társas üzletházként jegyezzék be az ingatlannyil-vántartásba.
Az A-val jelölt ingatlanrészt Konzumbank megnevezéssel 321 négyzetméter területtel, és a közös tulajdonból megillető 530/10000 tulajdoni hányaddal,
a B-vel jelölt ingatlanrészt Bank megnevezéssel 415 négyzetméter területtel, és a közös tulajdonból megillető 686/10000 tulajdoni hányaddal,
a C-vel jelölt ingatlanrészt Karancs Szálló megnevezéssel 5318 négyzetméter területtel, és a közös tulajdonból megillető 8784/10000 tulajdoni hányaddal kérjük bejegyezni.
Hirtelen, beolvadással megszűnik az Inga Kft., jogutódja a Profit Invest Holding Rt., amellyel Karácsony-nééknak módosítaniuk kell az előző csereszerződést.
A cégbíróság ez év július 14-én jegyezte be a Profit Investet, amely a Duna Club Szolgáltató Rt., az Inga Kft., a PV 1115 Ingatlanhasznosító Kft. és a MEDÜSZ Üzemeltetési és Szolgáltató Kft.-ből jött létre. A nem természetes személyek között pedig ott találjuk a Postabank és Takarékpénztár Rt.-t, a Pénzintézeti Központ Bank Rt.-t, a Fúzió Kereskedelmi és Szervező Kft.-t és a Horn-villát építő DOM Építőipari Rt.-t. A csereszerződés módosítását november 23-án írták alá.
Meglehetősen furcsa, hogy bármerre lapoz az ember a dokumentumok között, mindig postabankos kötődésekkel találkozik.
Bár Karácsonyné határozottan cáfolja, hogy az ő üzletéhez bármi köze is volna öccsének, Sándor Lászlónak, az MSZOSZ elnökének és az MSZP országgyűlési képviselőjének, minő véletlen: a politikus testvér épp az elmúlt négy évben állt az Egészségbiztosítási Önkormányzat élén, amely köztudomásúan a Postabank tulajdonosa volt.
S az is minő véletlen: Sándor László lánya és sógornője postabanki alkalmazott, ő maga pedig a Postabank felügyelőbizottságának a tagja a bank átszervezéséig. Valójában minden jogszerű. Bár igen nehéz eligazodni a Karancs Szálló négyéves történetének útvesztőiben. Annyi azonban bizonyos: a szálló december 17-én se kelt el az újabb árverésen. De ami késik, nem múlik...
Banos János