legalább a saját linked információid olvasnád el alaposan...



Az évi csapadékösszeg térbeli eloszlása (13. ábra) alapvetően tükrözte ebben az évben is a domborzati adottságok hatását, azonban ezúttal igen jelentős területi különbségek is adódtak a Dunántúl középső régiói és a Tiszántúl között. A Balatontól északra a Bakonyban, a Börzsönyben és a Bükkben jóval 850 mm feletti éves csapadékösszeg fordult elő. A legmagasabb éves csapadékösszeget (1058 mm) 2018-ban Bakonybél állomáson összegeztük. A csapadékban szegény tavaszi és őszi hónapok miatt a Nógrádi-medencében, a Cserehátban, a Hernád völgyében, a Bodrogközben, illetve hatalmas területen az Alföld középső és keleti tájain 500 mm közelében és az alatt alakult az éves csapadékmennyiség. A legalacsonyabb éves csapadékösszeget az Szabolcs-Szatmár megyei Tiszabercel állomáson jegyeztünk, ahol mindössze 382 mm volt az éves csapadékmennyiség (I. táblázat). 

Az egyhavi SPI (standardizált csapadékindex) alapján áprilisban extrém meteorológiai aszály alakult ki (SPI1= -2,5) az ország szinte teljes területén. Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyét kivéve a csapadékhiány igen jelentős volt áprilisban. Más hónapokban és a hosszabb időtartamot figyelembe vevő SPI értékek nem érték el az aszály definícióhoz szükséges -1-es értéket országos áltagban. A részletes területi vizsgálatok szerint azonban a Felső-Tisza vidéken a száraz ősz miatt novemberre az SPI3 és SPI6 szerint kis területen extrém meteorológiai aszály megjelent.

Helyette megint huppogsz és személyeskedsz...