Nem kétezernek, de húszezernek is lehetne elegendő területe. Magyarországon 80 ezer hektár szőlőültetvény van. Harminc éve ez 140 ezer hektár volt. Az 1960-1970-es években pedig volt 220 ezer hektár is.

Az egyediség mindenhol adott ha tisztán és tisztességesen művelik a szőlőt és készítik a bort. A technológia pedig adott. Abból elég 2-3, de akár egy is.

 

A kérdés politikai. Inkább a családi méretű 2-10 hektáros kisbirtokokat vagy az 50-200 hektárros nagybirtokokat preferáljuk. Akárhogy is nézem én azt látom, hogy jó áron értékesíthető, exportképest bort a 200 hektáros nagybirtokok nem tudnak készíteni, ameddig a külföldi piacon jelen levő és a magyar bor hírnevét építő borok bizony jellemzően a kisebb pincészetekből kerülnek ki.

 

Mondom.. beszédesek a vargabor adatai. Cirka 5-10 szereséért adják elll exportra a kisebb birtokok a boraikat mint ezek a giga-gazdaságok.

 

 

"nincs akkora hírneve, nimbusza a borainknak, hogy kiszorítsák abból a százezer vendéglőből a kaliforniai, délafrikai vagy francia borokat. Gondolom ez szerinted is irreális."

Nemcsakhogy nem irreális, hanem pontosan és tapasztalatból tudom, hogy erre minden lehetőségünk adott.

Csak az USA-ban úgy félmillió étterem van. Globálisan ha a vendéglátásról beszélünk akkor 10-20 millió vendéglátó helyről beszélünk.

"a hazai borfogyasztásban is van szerintem bőven potenciál "

 

Nincs. Lásd az Arisztid-Tasziló viccet. A belföldi piac a pénz jobb zsebünkből a bal zsebünkva való átrakása. Egy zárt rendszeren belül maximum szinten tartható az állapot a belső fogyasztással. Ez is fontos.

 

De a magyar bor egésze csak úgy tud fejlődni ha többet bevételhez jut. Ez a bevétel persze lehet állami dotáció (hahaha) vagy akár EU-s támogatás (hehehe) vagy marad az exportból származó bevétel.