Érdekes Komarnak a besenyőkkel kapcsolatos eszmefuttatását olvasgatni. Továbbra is nyitottnak tartja a korai besenyő sírok datátlását, ugyanakkor a biztosan keltezhető, gazdag mellékletekkel ellátott sírok megjelenését a X. század közepétől  illetve második felétől veszi számításba. A korábbi sírokat a szegényes melléklet miatt nem lehet datálni, az "oguz-besenyő" kengyel meg a honfoglalók közt is előfordul, így etnikai azonosításra korlátozottan alkalmas.

Míg a honfoglalók gazdag leletei igen korán megjelentek, a hatalmi elit a temetkezéseiben is kitűnt, addig a besenyők megszervezése a rusz-kazár háború után, Sarkel elfoglalása, 965 után történt meg szerinte. S ezt egy "keleti" csoport hajtotta végre. Ugyanis ezidőtájt tűnnek el a volgántúli besenyő leletek, s jelennek meg "keleti" elemek a pontuszi steppe már besenyőnek beazonosított, gazdag mellékletű sírjaiban. 

Végül is logikus, hogy a kazárok jelentette akadály eltávolítása után válik átjárhatóvá a steppe, s a mitológiák által figyelmen kívül hagyott Kazár Kaganátus, bármilyen problémákkal küzdött is, nem volt "átjáróház". A ruszok háborújukhoz felhasználhatták a besenyőket, ami egy rétegnek kiemelkedést jelentett, s az állattartás helyett a katonáskodás is megélhetést biztosíthatott. Ez akkor is reálisabb felvetés, ha nem szigorúan 965-höz kötjük a rusz-besenyő kokettálás kezdetét, hanem korábbra, a pontuszi steppe szláv illetve alán (szaltovói) népességének pacifikációjához, nagyjából a 930-as évektől kezdve. Összhangban más tudósításokkal, s ellentétben az indokolatlanul felmagasztalt Regino-DAI spekulációval. 

S Komar felvetése is összhangban van a DAI verziójával, eltekintve a csavartól. Hiszen az oguzoktól megszökött (türk) besenyők szervezték meg a Kaukázusnál  tanyázó (kazár) besenyőket :D