"Sokan tippelhetik azt, hogy hangutánzó eredetű a madár elnevezése – szinte már halljuk is a hangját, ahogy gyurgyog."

 

Valószínűleg a teszesek süketek. Nem baj, senki sem  lehet tökéletes, csak nem kéne szótárt írni ilyen hiányos képességekkel.

 

A fürj esetén teljesen egyértelmű, hogy melyik gyök a jellegadó a szóban.

 

"FÜR (1)

elvont gyök, melyből fürdik, fürge, fris (= füris), fürj, fürt, fürkész szók és ezek származékai erednek. Legközelebbi rokonságban van a fér, för, for, valamint vir (virgoncz) gyökökkel, s a szapora forgás, ide-oda forgolódás, szabad, önkényes, kényszerűtlen mozgás fogalma rejlik benne, mint származékai is mutatják, s melyek különféle tájszólás szerént hangváltozva is használtatnak, pl. fördik, fěrdik, firgencz, (virgoncz). Továbbá hangutánzó gyöke fürész (tájszokásilag fírész nevű szerszám) szónak."

/Cz-Fog/

 Persze itt nem hangutánzó a für gyök, mert körmozgásról van szó. Tehát für és für nem ugyan az.

 

A cikk nem tud mit kezdeni a bagollyal.

Meglepő ez a bárgyúság, hiszen a bog szó nagyon nyújtózkodik, hogy „ember, vegyél már számításba engem is!”.