Nem volt egyszerre, egy csapásra megyeszervezés Szent István uralmának elején. Még évszázadokig szerveztek új megyéket, legfőképpen a 13. századtól fokozatosan betelepülő gyepűelvék és határvidékek területén.

 

 

Hát erről van szó. Ahogy "növekedett" az ország, azaz irtották a rengeteget, jöttek az új telepesek, stb., szervezték az új megyéket (illetve osztódtak a már meglévők). Csak fura (volna), hogy nem minden, MÁR Szent István uralma alatt álló területen nem lett (volna) prompt megyeszervezés.

 

 

Olvasd el előbb az ajánlott könyveket. Azok nélkül nem fogsz tudni semmit, még azt sem, hogy mi az amit egyáltalán nem lehet tudni.

 

Ezt már akartam észrevételezni korábban is. "Új forrás" nem nagyon kerülhet elő, így a meglévőket értelmez(get)ik újra/át, ilyen-olyan megfontolásokból, amivel vagy egyetért a szakmai többség, vagy nem. Éppen ezért forrás oldalról még a "régi írásoknak" is lehet értéke.

 

Hogy viszont a régészetben a "régi" gyakran kukázandó, az ennek a tudományágnak a természetéből következik: új leletek, új vizsgálati módszerek havonta/évente jelentkeznek, így kimondható, hogy a "végső szó" (már ott, ahol ennek egyáltalán van értelme) a régészeté lesz (egy kis archeogenetikától befolyásolva talán.)