"Senki ne kérdezze: Mi lesz, ha nem süt a nap, nem fúj a szél?"

De azért ezt is kérdezni kell. Nem állhat meg az élet ilyenkor sem.

Mert ha nem lesz elegendő áram a megújulókból, akkor biztosítani kell egyéb forrásokból, még ha átmeneti időre is, és ez irreálisan drága lesz, mert a kapacitást fenn kell tartani, bármilyen rossz a kihasználtsága, a működési feltételeket folyamatosan biztosítani kell, mert nem kiszámítható, mikor lesz rá szükség.

És ennek költségeit muszáj fedezni, ha nem akarjuk, hogy ezek bedőljenek.

Mondjuk érdekes lehetne egy kettős tarifa, egy zöld, és egy egyéb forrású áramra, amelyekből az első nagyon olcsó, a másik viszont igen drága lenne.

Ezzel egy kicsit át lehetne terhelni a problémából a fogyasztókra is, hiszen ez erős nyomás lenne arra is, hogy úgy szervezzék életüket, fogyasztási mintáikat, hogy a legolcsóbbra jöjjenek ki, és aki ebben ügyes és találékony, az élvezné ennek előnyeit, és mellesleg támogatná a megújulók terjedését is, és erős nyomást gyakorolna a műszaki fejlesztésekre is, amelyek azt szolgálnák, hogy a megújuló energiát minél nagyobb mértékben pufferolni lehessen.

Csak attól tartok, hogy ez az elején összességében nem olcsóbb, hanem drágább villanyt jelentene éves szinten, ami szerencsés esetben lassú folyamatként csökkenne...