Talán félreértelek, de érdemes a mondatom egészben értelmezni, amit ma sem tudnék jobban megfogalmazni: a kritizált szám (és egyben sok egyéb, amit ismerek tőle) megcéloz valamit, amihez nem ér fel. Ilyenkor van az a klasszikus helyzet, hogy az embernek a szándékai nyilvánulnak meg és nem a tartalom (ami egyébként a giccs egyik alapjellege). Amit ismerek tőle, az mind teljesen üres, kellemetlenül darabos, hideg és helyenként nem elég ízléses, ahhoz az ideához, amit a legnagyobb elektronikusok már mintául szolgáltattak a számára. Látszik az irányultsága de rendre elvéti. Ezt nevezhetjük egyéniségnek is de, akkor miért másol, miért nem következetesen marad maga? A másolatba, ha bele is csempészi magát, hát kiüresíti azzal a lehetőségeket. Emberünk inkább kísérletező és megmarad mindenféle zenéje ennek stádiumában, akkor is, ha ez egyeseknek tetszik. Igen, jó lenne, ha valódi egyénisége lenne, de, amiket hallottam, mindig belefúl egy pózba, mintha német elektro akarna lenni, miközben az leg-lényegében nem ilyen. Sajnos nem vitt rá a lélek, hogy végighallgassam a sok lemezét és a Coconut nagyon klassz, de minden más, amit hallottam, kicsit fércmunka vagy egyenesen tartalmatlan, akár a HD lemez háromnegyede. Annak a tipikus esete is egyben, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Emberünk pont olyan, mint a fizimiskája.... Ha ez érdekes, akkor elmezem. Üdv.