kikigirl Creative Commons License 2019.03.01 0 4 21786

2. nap

Ismét csodálatos, napsugaras reggel köszöntött ránk! A reggeli a szemközt lévő kávézóban, az Old Café Ruschena-ban volt, minden nap egy-egy péksütemény és egy kávé vagy cappuccino. Habár szerénynek tűnik, de az a croissant, ott sütik helyben, forró, ropogós, folydogált belőle a sűrű csokoládé, mennyei! A helyről nem is beszélve.  A környéken lakó öltönyös olaszok beugrottak, kikérték a kávéjukat és a péksüteményüket és csak úgy állva elfogyasztották, közben be nem állt a szájuk, én meg csak ültem és hallgattam a dallamos beszédüket, majd Ciao-ciao és már ott sem voltak!

A mai napra terveztük be a Campo di Fiori-t, a Colosseumot, a Palatinust és a Forum Romanum-t, majd délutánra pedig a Szent Péter Bazilikát. A buszmegálló kb. 70 m-re volt a szállástól. Arról, hogy le kell inteni a buszt, már olvastam, de kint éltem Angliában, ott sincs másképp, így ez nem jelentett gondot.  Egy-kettőre a piacon voltunk. Lehet, hogy túl sokat vártam a piactól, a leírások alapján sokkal élettelibbnek, olaszosabbnak vártam. Nem túl sok sátor, túlnyomó részt indiai árusok, barátságtalanok és alkudni sem lehetett. Talán túl korán voltunk?  8 és 9 óra között.  A párom mindene a piac, de ettől még a miskolci Búza téri piac is ezerszerte hangulatosabb, nyüzsisebb.

Felszálltunk a Colosseumhoz vezető buszra, a buszon nyúltam be a táskám zsebébe, az RP kártyám eltűnt! Ellopták, gondoltam magamban, nagyon mérges voltam, 38 Euró, most mi a fenét csinálok, ráadásul potyázok a buszon. Aztán józanul végiggondolva, dehogy lopták el, ott volt a telefon mellett, ki az a hülye zsebtolvaj, aki az RP kártyát elviszi, a mobil telefont meg otthagyja. Valószínűleg kirántottam a piacon. Pityeregtem egy kicsit, aztán vettem egy újabb RP kártyát, mehetünk a Colosseumba.

Eddig is le voltam nyűgözve, de a Colosseum! Ittam a látványt, éreztem az Ókori Róma nagyságát, uralmát, tudását, szerettem volna Hipervándor lenni és pillanatok alatt fent lenni a legfelső szinten, majd a következő pillanatban a küzdőtérről felnézni a tetejére … hátborzongató a nagysága, a magas falak és csak egy tóga kellene és vissza is repülnék majd 2000 évet az időben …

Fentről a Constantinus diadalív felé a kilátás is gyönyörű, idáig a legszebb …

Ki mondta? – mindenki – hogy a Palatinusnál érdemes megvenni a kombinált jegyet, mivel ott soha nincs sor? Míg a Colosseumba 5 perc alatt bejutottunk, ott több mint egy órát álltunk sorba RP jeggyel.  Valószínűleg jobban élveztem volna, ha van egy térképem az ókori Palatinusról és látom, hogy eredetileg mi volt, így helyben a romok nem igazán érintettek meg, egy kicsit untam, viszont a Teraszról nyújtott Forum Romanum Panoráma feledtette velem a csalódást.

A Palatinustól a Velence tér felé vettük az irányt, de mert fáradtak és éhesek voltunk, a Via dei Fori Imperialin végig ballagva megelégedtünk a Forum Romanum madártávlati és a korláton keresztüli látványával. Az utca végén, ahol az utcai zenészek játszottak, leültünk és ismét magával ragadott a boldogság hulláma, milyen csodálatos, hogy itt lehetek.

Ez után a szállásunkra mentünk egy kicsit megpihenni, majd 3 körül elindultunk a Szt. Péter Bazilikába.

A férjem szívinfarktus közeli állapotba került, miután meglátta, hol a sor vége. Ráadásul nagyon meleg volt, árnyék sehol.

Végül is 40 percet sorakoztunk, miután bebocsátást nyertünk a Bazilikába. Az első utunk a kupolába vezetett, félútig lifttel, utána nagyon sok lépcsővel. Róma panorámája lélegzetelállítóan szép volt, a Vatikáni kertre és a pápa rezidenciájára is rácsodálkoztam. Kerestem az ismerős helyeket, na nem, mintha lettem jártam volna ott korábban, hanem az „Ifjú pápa” HBO sorozat kertjelenetei helyszíneit.

Bernini Baldacchinója sajnos jócskán el volt kerítve, így csak távolról lehetett megtekinteni, nem tudtam a tényleges nagyságát érzékelni. Pedig a főoltár közvetlen közelről a terveim első 6 helyezettje között szerepelt. Michelangelo Pietája úgyszintén élvezhetetlen távolságból volt nézhető.

A Szt. Péter tér mellett sétálva az egyik étterem színes táblán ajánlotta az ételeit, a páromnak megtetszett a zöldség és natúr csirkemell-ajánlata, ami passzol a diétájához, így végre beültünk egy igazi olasz trattoriába. Isteni volt a kaja, ráadásul ezer kívánsága volt a férjemnek, hogyan készítsék a salátát és a csirkét, a pincér pedig türelemmel végighallgatta, javaslatokat tett, nekem ő ajánlotta a főételt, továbbá egy egész tálca tiramisut kihozott megmutatni, hogy megfelelő lesz e.

Mesélt a magyarországi utazásáról és gyakorlatilag mindvégig szórakoztatott bennünket. Kérdezte, hogy egyedülálló vagyok-e? Aha, ezt a pasit itt velem szemben most csíptem fel, csak azért, hogy fizesse a cehhet 😊 Aranyos volt, nagyon élveztem. Az 1 dl vörösbor az egész estémet megalapozta, végtelen jókedvem kerekedett, csodálatos hangulatos sétánk volt hazafele a Prati negyedben.