van az álló vonatkoztatási rendszer (1).

ebben leírunk egy gyorsuló mozgást.

a gyorsulva mozgó testhez rögzítünk egy másik vonatkoztatási rendszert (2).

hraskó vonatos példája alapján ez nem fog menni.

pedig ő csak a hosszú csövet szállító két mozdonyt számolta.

a hosszú cső minden pontjára ki kellene számolni.

de még a két pontszerű mozdonnyal is az jött ki, hogy a szállított csőben mechanikai feszültség ébred, mert az eleje és a vége nem tud egyszerre gyorsulni.

vagyis a gyorsuló vonatkoztatási rendszer csak pontszerű tárgyhoz rögzíthető.

lényegében az áltrel is ezt mondja. gyorsuló=görbült téridő. minden pontjához illeszthető érintő hipersík, azaz sík téridő. de az nem terjeszthető ki.