Lutra Creative Commons License 2019.02.10 0 0 95165

Erdélyi József

Elrepül a madár

Elrepül a madár ha meghalok,
kirepül a kalitból holtan is,
Tudja vagy nem azután valaki
valaha ha valaha voltam is;
hogy voltam vagy nem . . . talán nem is voltam;
nevem csak álnév, — sosem volt enyém. —
Ismeretlen költő névtelen műve:
gazdátalan szerzés a költemény,
gazdátalan madár, mely él dalában,
dalolják még, míg el nem feledik;
de más dalokban vissza-visszacsendül
mert hogy nem felejtik, akik szeretik ...
Az a madár, mely egy szomorúfűzfán
fejfába vésve mindjárt égre száll,
s leszáll ha, — ha leszáll más szomorúfűzre
hogy meg ne fogja a csontkezű Halál;
gyűjti mely a dalt, — a némaságot,
a csendet, azt a sírit szereti. ..
Az szereti azt a kismadarat
ki balga hitét a feltámadásba,
a másvilági életbe veti,
s azt híreszteli hogy a szerelem
erősebb a halálnál, mert örök,
s hogy a halál csak az élet árnyéka,
de él az élet! — nem foghatja rög!
A rögből csak táplálkozik az élet,
a férfimag és a női pete ,—
egyévi levél az egyén az élet
égigérő fáján ... Az igazi
élet az emberiség élete!.. .
Elrepül a madár ha meghalok,
de élnek tovább és szállnak szívre,
szájról szájra az én dalaim,
az én halhatatlan
dalosmadaraim.