hadsz Creative Commons License 2019.02.08 -1 3 20326

Lengyelország északi részéből délre, Alsó-Szilézia felé vettük az irányt, hiszen a szállásunk Legnicában volt. A város a II. világháborút követően került Lengyelországhoz, előtte a Német Birodalomhoz tartozott. A hidegháború évtizedei alatt Legnica adott helyet az Északi Hadseregcsoport (Северная Группа Войск - SzGV) parancsnoki törzsének és számos alakulatnak. 1984-től a Nyugati Stratégiai Irány (Главное Командование Войск Западного Направления - Nyugati Hadszíntér) parancsnoksága is ebben a városban települt. A szervezet természetesen már előtte is létezett, de ”hivatalosan” csak 1984. szeptember 5-én alakult meg Nyikolaj Ogarkov marsall irányítása alatt. Nem túlzás azt állítani, hogy a ’70-es, ’80-as években a százezres város lakosságának mintegy fele szovjet állampolgár volt… Lengyelország területét 1993. szeptember 17-án hagyta el az utolsó szovjet katona.

 

Legnicában alakították ki az SzGV központi kórházát is egy már meglévő épületegyüttesben. A kórház komplexumot a németek építették 1929-ben, később a Wehrmacht katonáit látták el, kezelték benne, így tulajdonképpen - funkcióját megtartva - ”csak” gazdát cserélt a világháború után.

 

A 7-8 hektáros, betonfallal körülvett erdős és manapság már nagyon elhanyagolt területet jelenleg is őrzik, de sikerült megegyeznünk az őrökkel, és bemehettünk, szabadon szétnézhettünk. A főkapu kívülről, belülről:

 

 

Egy ekkora kórház, nem meglepő módon, számos épületből állt, ezek ma már meglehetősen rossz állapotban vannak, gyakorlatilag teljesen üresek, szinte csak a falak maradtak, és sok helyen a tetőszerkezet is rogyadozik. A jobb oldali fotón az egykori fertőző osztály épülete látható, a középsőben pedig a konyha és étkező működött.

  

  

A 230 m hosszú, kívülről még mindig nagyon impozáns központi épület. Benne végeláthatatlan folyosók, lépcsőházak, szobák, termek, kezelők, műtők, elkülönítők, raktárak, stb.

  

   

  

  

A pincéjéből induló folyosókon keresztül is meg lehet közelíteni a szomszédos épületeket, a jobb szélső képen az egyik alagút bejárata felett olvasható felirat még ma is árulkodik a német eredetről.

  

  

A kultúrház benne a mozival/színházzal.

  

  

Megnéztük a területen található uszodát is. Jól látható, hogy már jóval később (valószínűleg a ’80-as években), a szovjetek által épült. Abban az időben minden bizonnyal korszerűnek számított.

   

   

A proszektúra épületében járva:

 

A kórház gépjármű flottájának külön, kerítéssel elválasztott telephelye volt, garázssorral, javító műhellyel.