@vannak a konkrét összehasonlításai a jenyiszeji nyelvekkel, azokat kell cáfolni. HA viszont megvan ez a hatás, akkor nincs kecmec: a nyelvünk onnan jött.

 

és ez milyen logika alapján? mert a görög szerint biztos nem.

 

a hasonlóság eddig is tudott volt...

az magában még nem hordoz sorrendiségi mutatót.

 

hs jól láttam, nem láttam egyetlen egy érvet se, h mi volt előbb, az egész egy fantázia-történelem.

dobálkozik 10 meg 50ezer évekkel, nem értem mire föl

 

a nyelv nagyon gyorsan tud változni.

általában 5-600 év már érzékelhető változásokat hoz, h alig érti meg a későbbi beszélője. 

a magyar viszont alig változik ezer év alatt is. 

 

ezer évek távlatából, mondjuk 2-3 ezer év, már alig felismerhetető a hasonlóság, mit pl. a gót és a német/holland között, és az csak 1500 év.

 

ez itt meg hibás

– tárgyas ragozást használnak – [egyebek között akkor –, ha a logikai hangsúly az állítmányon van,] pl. 'apám újságot olvas [és nem kidobja]' (TEREŠČENKO 1956:114). 

 

magyarul úgy hangsúlyozunk, h

'apám olvassa az újságot[és nem kidobja]' v olvassa az újságot az apám

a másik:

 'apám az újságot olvassa [és nem könyvet] ' aminek másik változata: "az újságot olvassa apám"

 

de magyarban lehet hangsúlyozni akármelyik szavat, csak hanggal, nem lényeges hol van a mondatban

apám olvas újságot 

apám olvas újságot