bajkálifóka
2019.01.31
|
|
0 0
4688
|
Turbuly Lilla
(1965.február 24)
Arról, ami elmúlik
Ketten sétálnak el az utcán kart karba öltve, az étterem előtt, egyikük a régi kabátban, a másikét nem láttam azelőtt.
Innen pont a zebrára látni, elég nagy a déli forgatag, megállnak ők is a zöldre várva, minden csupa szétrohadt hó, sós latyak.
Vízcsepp szalad a karcos üvegen, mint pulóveren az elrontott szemek, mégis, ha tehetném se bontanám vissza elfuserált kötésemet.
Talán mert rászitált két év hava kioltva szánalmat és haragot? Nem másoltam át a címeket, és karácsonyra sem küldünk lapot.
Hogy a Berggasse tizenkilencben mit mondana erről a tudomány? Olyan jól alszom mostanában - ami talány volt, maradjon talány.
Közben azért enni kéne, a két idegent úgyis elnyelte egy sarok. Idegent mondtam?...No jól van, legalább ez egy kicsit még sajog.
|
|