Ezek a "stop kodon aknák" potenciálisak. Akkor érvényesülhet, ha beszúródás, kereteltolódás történik. ha bejön akkor kiszelektálódik. Erről volt már szó.

Egyébként te nem látod a fától az erdőt. Szó szerint. Olyan, minha egy filmből csak egy pár kockát látnál és ebből akarnád megérteni az egész filmet. Szóval az egész populációt kell látni, nem csak egy-egy egyedet, gént. Ezért mondtam a fűggőleges szalagos példát. 

Sok az ismétlés az egész vitában, mindenki részéről. Még egyszer megpróbálom.

Ha az elképzelt függőleges szalagon amire fel vannak írva a bázisok, akkor mondjuk egy gén ami el van terjedve, mint pl. az inzulin génje, szinte minden egyednél ugyanaz. Kivéve a mutációkat. Na most ha ebből a génből egy egyednél duplikáció egy formájával keletkezik egy másik, akkor két példány lesz egy függőleges oszlopon. Ettől szabaddá válik az eredeti gén. Mivel a másolat ugyanazt a funkciót biztosítja. Az eredeti bárhogyan kereszteződhet. Bármely mutációk összeverődhetnek a keresztezés során. Mivel az összes egyednél egy-egy működő gén volt "stop jelek" mindenütt a végén voltak. Homológ, kereszteződésnél, amikor a gén kettétörik és átkereszteződik, a stop jelek végig a végeken vannak. Nincs változás. Nem jönnek be újak, nincs keret eltolódás. Kivéve egy helyen esetleg az átkereszteződési pontnál. De az kiszelektálódik. Ez a régí, de szabaddá vált új gén bármely új sejt funkcióvá kereszteződhet. Ha pl, egy ilyen fehérjének volt valami kis mellékhatása valami egyéb folyamatra, az most kiteljesdhet. Már nem köti őt az eredeti funkciója. Azt ellátja az új gén. Tehát szabadon kereszteződhet a homológ mutáns változataival.

Az evólúció sokkal kreatívabb annál, hogy megakadjon ilyen stop aknákon. Kikerüli. Annál is sokkal kreatívabb, mint mi vagyunk. Te az akadályokat hangsúlyozod. Tévedsz.