Remélem mindenki jól van, de legalábbis tűrhetően. Alisától nem kaptam emilt, ami kissé aggasztó, de talán csak a technika ördöge miatt van.

Nekem eddig elég vegyesen alakult az új évem. Túl vagyok két szűrővizsgálaton (szerencsére jó eredménnyel), még hátra van a harmadik. De ezen kívül szinte semmi nem akar összejönni. Ami másoknak könnyen és gyorsan megy, nekem azt úgy kell kiküzdeni az élettől, és néha ez nagyon fárasztó tud lenni. Miért olyanok egyes férfiak, hogy nem hajlandók leülni, hogy végre megbeszéljük a dolgokat? Nekem az is jó lenne, ha közben a buszra várok vagy takarítok, és közben jön oda beszélgetni. Nem a leülésen van a hangsúly. Szerintem sokkal könnyebb az olyannal az élet, aki őszinte és nem akar másnak látszani, mint ami. Őszintén kiteszi az asztalra a problémáit, és nem hiszi, hogy tökéletesnek kell lennie. Nőben is elkerülöm az olyat, aki megjátssza, hogy szupernő az ágyban, miközben ragyog a lakás és kipottyant magából két gyereket. Sajnos férfiaknál nem követtem ugyanezt az elvet, de most már látom, hogy erre jobban oda kellett volna figyelni. Mondjuk nem kezdeni ilyen típussal, de ez a vonat már elment.:) Ha már így alakult, akkor pl. mindent sokkal jobban, alaposabban elmagyarázni, bár ez nem könnyű, mikor tudod hogy kb. 5 perced van a beszélgetésre. Sajnos én magamból indultam ki, és azt hittem más is tud olvasni a jelekből, az arckifejezésből, elejtett szavakból stb. De ez nagyon nem így van, sőt még olyan is van, hogy valaki teljesen mást mond a szájával, miközben nonverbálisan az ellenkezőjét mondja! Nem tudom, ez miért lehet?

Ráadásul ma a macska a kezemben volt, mikor odaszaladt a kutya. A macska a menekülés közben szétkarmolta a tenyerem, és most a jobb kezem úgy fog kinézni a munkahelyen, mintha tigriscsíkos lenne ...