Kedves kőgolyó és többiek!

Néhány gondolat az indexeléssel kapcsolatban. Aki csak az index alapján akarja felépíteni a családját, az hibázik. Persze nagy segítség tud lenni, de legalább egyszer át kell nézni az anyakönyvet (és ha az ember szerencsés, ezek nem budapesti anyakönyvek). Az indexelésből hiányozhatnak adatok, félreírások is lehetnek bennük, függetlenül attól, hogy ki készítette azokat, magyar vagy külföldi indexelő, esetleg az anyakönyvet vezető pap. Az én vezetéknevemet kilencféleképpen jegyezték fel az anyakönyvekbe. Ha én nem nézem át az anyakönyveket, csak az indexelt adatokat, nem biztos, hogy rájövök erre. Gondolom sokunk családjában van olyan személy (vagy család) akinek két vezetékneve van. Például nálam a Humer Deák család. Egyszer Humernek máskor Deáknak írják, és előfordul a Humer Deák forma is. Ez is meg tudja keseríteni a keresést, ha csak az indexre támaszkodik valaki.

A Familysearch indexelését én több részre osztanám. A magyarországi polgári és zsidó anyakönyvek indexelését többnyire magyarok végzik, amikor indexeltem, akkor ott is dupla indexelés volt és ezt ellenőrizte le és javította ki, ha kellett, (jól-rosszul) egy ellenőr. Tehát itt is háromszor volt indexelve az anyakönyv, gondolom a MACSE innen vette át az indexelés folyamatát. Én ebben nem látok semmi problémát. A Familysearch külföldiek által indexelt részét is két részre osztanám. Ha jól emlékszem az első katolikus indexelt adatok 2012. februárjában kerültek fel. Ezeknél még nem használtak ékezetet, és több hiba is van benne, mint a későbbiekben. És igen, van olyan indexelt bejegyzés is, ha csak nagyon kevés is, amiből soha nem fogsz rájönni, hogy mi volt az eredeti név. Ha kell, természetesen példát is tudok rá hozni. A későbbi katolikus és református anyakönyvek indexénél már jóval kevesebb. Igaz az is, hogy sokszor tényleg olyan bejegyzéseket is helyesen indexeltek, ami még egy anyanyelvi indexelőnek is gondot okozott volna, de végső soron mindig az anyanyelvi átíró (hacsak nem kezdő) dolgozik kevesebb hibával. Egy nem anyanyelvi indexelő nem biztos, hogy észreveszi, ha a lelkész kijavítja a téves bejegyzést a lap alján stb.

A Macse adatbázisa jónéhány éven keresztül ingyenesen elérhető volt. Most már nem az. Ha jól emlékszem az is cél volt a fizetőssé tétellel, hogy több indexelő legyen, mert az indexelőknek ingyenesen használható az adatbázis. + Ne felejtsük el azt sem, hogy a Macse-nak vannak költségei és azt valahonnan finanszírozni kell. Persze a Macse adatbázisa sem hibátlan, majd kijavítanak, ha tévedek, de úgy tudom, hogy a holtan született, vagy néhány órát élt és ezért nevet nem kapott gyermeket nem indexelik, valamint csak az első utónevet írják át.

4904 hozzászólásában azzal a résszel, hogy „a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen” nem értek egyet, természetesen van joguk, az persze már más kérdés, hogy mint „külsősök” mennyire látnak bele a folyamatba.

„Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában.....
BRAVÓÓÓÓÓ !”

Kőgolyó engedd meg, hogy Djurika mondataihoz csatlakozva leírjam, kívülállóként, igen amennyire látom a Macse tagságának a többsége passzív, a legtöbben csak adatbázisként tekintenek rá, nem többre. Nem vesznek részt az indexelésben, nem írnak egyik Macse fórumra sem, nem mennek el Macse találkozókra. Nem szabad elfelejteni, a Macse-nak nem csak egy adatbázisa (köztük ingyenesek is) van, tehát nem csak abba lehetne segíteni, mégsem teszik. (A zsidók a keresztyén anyakönyvekben adatbázis például a mai napig nem létezik, pedig jó néhány éves projektjük). Persze nem kell Macse tag családfakutatónak lenni, hogy ne vegyenek részt semmilyen projektben sem.

„NEM-E LEHETNE-E AGYONLÖVETNI MINDENKIT AKI NEM TAGJA A macse-nek és le mer bármit írni róla” Nem biztos, hogy ez a mondat erre a fórumra való.