> a Honvédségnek honnan lesz tankistája vagy tankszerelője

 

Honnan lesz elég zab a városi lóvasutak számára 2050-ban? Sehonnan, leváltotta a villamos, meg a motorizáció... 2022-2023. évi Leo2A7 szállítás esetén, ha valóban zsír új, csúcs felszereltségű, nem lebutított példányokat kapunk - akkor akár nem is kell minden tankba harcoló személyzet vagy csak 1-1 fő, aki kipiszkálja a töltőgépet, ha elakadt.

 

A vezér "Leo2-K" tankban lesz 5 fő (pk. mellé rádiós-informatikus is) és ők távirányítják, pontosabban feladatot szabnak a század többi, robotizált-önvezető, félig-meddig AI tankjának a "swarm" rendszerben, a drónról látottak alapján, a vezérkar meg műholdon nézi. Légierőnél, kaminoknál már létező technológia és a mai iszonyú fejlődési ütem mellett, ahol dollár milliárdokat tol a "Big Data" kutatásba a Google Waymo, a Tesla, a MobilEye, az Uber, hát 5 év múlva teljesen reális hk-ban is az alkalmazása.

 

Szerelésnél-karbantartásnál is nagyfokú gépesítés, robotizáció szükséges. Ha a szerelőnek csak egy virtuális valóságban kell csápolnia és a humanoid robot 1:1 másolja a mozdulatait, akkor max. fejben fog elfáradni, nem a dereka a félmázsás vasdarabok emelgetésétől.

 

Mindezeket figyelmen kívül hagyni sajnos azt jelenti, hogy a HM/MH is menthetetlen, javíthatatlan BKV-s szemlélettel működik, az őskorban ragadva fejben. Ha alacsony padlós buszokat nem tudunk üzemeltetni, mert csak kalapács/villáskulcs/hórukk sémákban gondolkodunk és inkább a kádár-kori tragacsokat építjük újra tízszer, mert az elektronika az nekik magas - akkor mit kezdünk egy olyan precíziós német műszerrel, mint a Leo2?

 

(A magyar emberek sajnos évszázadokon át jobbágysorban éltek, amikor semmi sem változott. Az őseink minden évben ugyanúgy túrták a földet és minden évben elvették tőlük a munkájuk gyümölcsének nagy részét a papok-bárók, így kvázi értelmetlenül erőlködtek és remény sem volt a dolgok jobbítására. Később a vörös rendszer is a tespedést erőltette, ne akarj újat, mert elvisz a 3/3, mint a meggy-magos embert. Ez a változhatatlan reménytelenség belevette magát a génjeinkbe, ezért nincs szemünk a fejlődési lehetőségek meglátására és nincs lelki erőnk újítani, újat tanulni, csak bio-robotolunk.

 

Ez nagyon különbözik a nyugati protestáns szemlélettől, ahol a szabad parasztok pl. Svájcban télen fogaskereket reszeltek órákba és ma kő gazdagok. Amerikában is a farmerek a maguk urai voltak és a legkisebb fejlesztéstől is kicsit jobban éltek - így a feltalálás, a hatékonyság keresse öngerjesztő folyamattá vált. Az emberek ott szívesen tanulják, sőt tanulás nélkül ösztönösen jól alkalmazzák az újdonságokat, mert történelmi tapasztalatuk, hogy a fejlődés jobbá teszi a dolgokat.)