Nagyon Várbarát Creative Commons License 2018.12.24 0 0 62044

Khádim Ali budai pasa a magyarországi török uralom csúcsvezetőjét jelentette. Tehát neki rendelkezésére állt az állandóan fegyverben tartott reguláris puskások {janicsárok} valamint a hűbérbirtokért harcot vállaló szpáhik. Ezenkívül a szintén zsoldos topcsik {tüzérek}. Ehhez jött még a zsákmány reményében hozzájuk csatlakozó irreguláris fegyveresek.

 

Ali pasa elindul hódítani Budáról a börzsönyi várak irányában, miközben a török nagyvezér délről, Nándorfehérvárból kiindulva a Temesköz felé veszi hadát. Megegyeztek, hogy majd valahol egyesítik a hadaikat. Nem hagyhatnak maguk mögött ellenséges {királyi} várat, mert azok védői elvághatják az utánpótlásukat, ez világos.

 

Az Ipoly folyó mentén elérték akkor még messziről látható drégelyi vár vidékét. A szpáhi lovasok portyáikkal bejárták a területet, míg a gyalogság az ágyúkat vigyázva felballagott a drégelyi várhoz. Megkezdték a kicsiny kővár lövetését, majd gyalogsági rohamait.

 

Egyetértek veled, hogy a kisfilmbeli számok: néhány száz török! -- nem tudta volna bevenni az utolsó csepp vérükig harcoló drégelyi hősöktől a várat. Mert mindig a védekező van jobb pozícióban, hiszen valamennyire a kőfalak mögül {vagy annak romjai} mögül tud tüzelni a nyílt terepen rohamozó ellenségre.

 

A kérdés megoldását most is további régészeti kutatás tudná tisztázni:

 

Hol temették el a drégelyi védőket? Hová az elesett török támadókat? Milyen fegyvereket, azok maradványait találták meg a kiásott romok alatt? Mekkora ágyúlövedékeket találtak, azok milyen ágyúba valók lehettek? Mert ebből már az ágyú méretét, típusát ki lehetne számolni.

 

2011-ben jártam a szécsényi Kubinyi Múzeumban, ott láttam tárlót a drégelyi ásatásról. Sajnos már a részletekre nem emlékszem...

 

Itt olvasható Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen {1985} könyvének idevágó részlete:

 

Előzmény: jazd (62031)