Szia! A kényszerbetegségre jellemző, hogy ha egyszer előjön, akkor sajnos valószínű elkíséri az embert egész életére. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne gyógyítani. A doktornőm mesélte, hogy eddig egy olyan betege volt, aki kényszerekkel jelentkezett nála, és valahogy olyan hasznos volt számára a terápia, hogy nem jelentkezett azóta.

Az sajnos jellemző, hogy a kényszeres cselekvésből többet kell csinálni, mert egy idő után nem ad elég megnyugvást. Igazából azt kéne feltárni, hogy mitől szorongsz, és a szorongást megszüntetni. De ez nem könnyű feladat még a pszichológusnak sem. A kényszergondolatok közt lehet sokféle, pl. agresszív kényszergondolat az is, ha attól félsz, hogy valami rossz történik.