Jómagamat büszkén írhatom a Taródi lovagok sorába tartozónak, hiszen maga a várúr adott róla oklevelet:

Amikor Zoli barátommal annak idején elhatároztuk, hogy biciklis vártúrát teszünk Várvidéken {Burgenlandban}, akkor ragaszkodtam hozzá, hogy a hosszú vonatozáskor leszállva a bicikliszállító vagonból Sopronban, nézzük meg a Taródi-várat. Mert erről már olvastam és persze kíváncsi voltam, ki az aki magánvárat épít? A város Főterén érdeklődve a következő válaszokat kaptam: Ja, a Bolondvárat keresik? Amiből megértettem, hogy "senki sem szent a saját hazájában" tehát Taródi Istvánt nem értik meg a helyiek, miért épít várat. Végül is a járdára festet jelzések alapján eljutottunk a fákkal és repkénnyel benőtt várig. Köszönésünkre hamarosan előjött egy asszony, majd maga a várúr Taródi István is. Röviden elmondta az épület történetét, amiről adott nekünk egy ismertető lapot. Kérdésünkre, hogy hol szállunk meg az feleltük, majd valahol a közeli hegyen vadkempingezünk. Mire ő felajánlotta a hátsó udvarát. Ezt szerettem volna meghálálni valami pénzzel {talán 2000 Forinttal} mire elővette a fenti oklevelet és aláírva átnyújtotta nekem. Majd mentegetőzött, hogy sajnos mennie kell várat építeni, mert megköt az előkészített beton. Nekünk mondta, hogy nyugodtan nézzünk körbe a sátorverés előtt. Sajnos a Taródi-várban nem készítettem fotókat, mert még a régi 36 kockás hagyományos gépen volt és nagyon kellett tartogatni a várvidéki várakra, mint például Fraknó, Lánzsér, Borostyánkő, Kabold, Léka.

Hát ez az én élményem a megboldogult Taródi Istvánról. Sajnos nem becsülték meg életében ezt az elhatározását konokul, haláláig betartó embert.