Sokkal korábbi szokás. A keltáktól kezdve a rómaiak Szaturália és a görögök Héliosz ünnepeit koppintották csak le.

Jó darabig tiltott is volt a judeokeresztényeknél a FÉNY ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK A MEGÜNNEPLÉSE.

Lopott vallási ünnepek

https://vilagnezet.blog.hu/2008/12/04/lopott_vallasi_unnepek

"Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett.  A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését."