Közeleg a Karácsony, a dátumtól függően más-más éghajlati körülmények között, tehát lehet havas tájjal vagy éppen felszabadult kinti fürdőzéssel is összekapcsolni. Mit is?
Krisztus születéséhez kötötték 1693 évvel ezelőtt, ahogy az újkori időszámítást is, bár Jézus születésének éve vitatott. Karácsony tartalmában leegyszerűsítve az öröm ünnepe, ahogy a vallásos nép képviseletében Gárdonyi Géza írta meg a nagy eseményt. A jól ismert dallammal innen egy közel tíz éve elhunyt dalosunk énekli.
.
Az öröm persze sok mindenre kiterjedhet, és sok más szerzőt megihletett, költőket, zeneszerzőket stb. Legismertebb változata az először 1785-ben megírt, majd kétszer is átírt Schiller-óda a szabadság feletti örömhöz, aminek egy hosszabb és egy rövidebb változata van. Az eredetit Rónay György fordította magyarra, az előbbiről elérhető.
Az óda egy-egy nyolcsoros versszakból és a rájuk következő négysoros kardalból áll, és az itteni utolsó rész, 1803-tól kezdve, kimaradt a későbbi kiadásokból.
.
Nem biztos, hogy mindenki ismeri a teljes verset és annak lényegét, emiatt idézek belőle:
Gyúlj ki, égi szikra lángja,
szent öröm, te drága, szép!
....................................
Újra fonjuk szent kötésed,
mit szokásunk szétszabott,
egy-testvér lesz minden ember,
hol te szárnyad nyugtatod.
......................................
s minden szív, ha dobban érte
szív csak egy a földtekén!
Ám ki ezt még el nem érte,
sírva fusson el szegény.
Mind a roppant kör lakóit
szent rokonszenv hassa át!
......................................
s kerub zengi: szent az Úr!
Milliók ti, porba hulltok?
Érzed, élet, alkotód?
Rejtik őt a csillagok!
Sátrukon túl, él az Úr ott!
Ő a rugó, ő az élet,
ösztökéje: az öröm:
...........................
Fönn a hitnek fényes ormán
lengedeznek zászlai,
s látni őt a szív omoltán
angyalok közt állani.
Milliók ti, tűrjetek csak,
míg a jobb kor napja gyúl.
Csillagsátoron túl az Úr
megjutalmaz érte egy nap.
.....................................
Gyász, szegénység, jöjj: vigadni
várnak ím a boldogok!
Fátyol hulljon bűnre, bajra,
ellenednek megbocsáss:
szívét többé könny ne marja,
ne rágódjék rajta gyász.
Adóskönyvünk elenyésszen,
béküljön meg, aki él.
Mint mi egymást, úgy ítél
minket isten fenn az égben.
.......................................
Ünnepeljünk mind felállva,
míg a kelyhünk körbe megy.
Csapjon égig habja lángja!
.....................................
.
Bátor szív a szenvedésben,
oltalom, ha árva hív,
sírig hűség esküvésben,
mindig nyílt és tiszta szív,
trón előtt is férfi-fenség,
vér, vagyon kell érte bár,
szolgálatnak hű fizetség,
s árulónak rút halál!
Mondjuk e szent kört bezárva
tűz borunkra esküvést,
híven álljuk e kötést:
esküdjünk az ég Urára!
..................................
.
Testvér, figyelj a szóra
Égi bíránk vár a végén.
.
.
Nem hiszem, hogy értelmezni kelljen, de érthető, hogy ihletett adott több zeneszerzőnek, hogy főleg zongorakíséretes énekhangra dalt írjon belőle. Persze nem a teljes ódából, pl. Schubert is csak az első három versszakot zenésítette meg.
Időrendben:
1791 - Carl Gottlob Hausius
1792 - Christian Jakob Zahn (kórussal kiegészítve)
1796 - Friedrich Wilhelm Rust
1802 előtt - Johann Rudolf Zumsteeg (megjelent: 1803-ban)
1815 - Franz Schubert (több változatban, pl. kórussal is kiegészítve); D 189
1865 - Piotr Csajkovszkij, orosz nyelven
.
A legismertebb az utolsó előtti, amelyhez Beethoven is kapcsolódott, amikor először 1808-ban a rövid Kórusfantáziában (zongora, szólisták és kórus) megfogalmazta a később ismertté vált dallamot, amelyet aztán a IX. szimfóniájában örökített meg igazán, 1823-ban.
A felhasznált 1803. évi szöveg és annak megjelenése a szimfóniában INNEN!
.
Nem véletlenül lett ez a részlet az európai testvériség, az EU himnuszának alapja (listen to...!). Sajnos eléggé leegyszerűsítve Karajan 1972. évi zenekari áriratában, holott a teljes zenei anyag csodálni való szépségét igazán érezni, látni is lehet még ezen a nagyon sokak által is ismert előadásban is. Nem kell a szöveget azonnal érteni, de érdemes megismerni, hogy tudjuk, miről is szól ez a zene! Így inkább magával ragadó. Most hagyjuk a magyar vonatkozását is a dallamnak, pedig az is van.
.
Az Örömódát Jankovich Ferenc is lefordította magyarra és az összes nagy nyelven is van fordítása. A zenei anyaga megjelenik több ország himnuszaként is, és felhasználták már számos jelentős nemzetközi eseményen, főleg Európában.
.
.
ÖRÖMTELI BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!
.
