Másnap reggel egy szintén magántulajdonban levő területre látogattunk Berlin egyik kis elővárosában Gosenben. Valójában ez inkább egy nyaralóövezet, kis telkekkel, családi házakkal, közvetlenül a berlini városhatár mellett, az autópálya körgyűrű közelében. 

 

Ebben a nyugodt környezetben, a település szélén - anélkül, hogy a közelben lakók bármit is tudhattak volna az itt zajló munkák valós céljáról - a műszaki alakulatok 1982-ben elkezdték építeni a Stasi egyik legfontosabb, ”Kombinát” fedőnevű objektumát. Ez a 1/15V2c típusjelzésű védett létesítmény volt az Állambiztonsági Minisztérium külföldi hírszerző igazgatóságának harcálláspontja (a minisztérium központja egyébként Berlin Lichtenberg városrészében működött). A HVA (Hauptverwaltung Aufklärung) élén 34 éven keresztül a hidegháború egyik leghatékonyabb kémfőnöke Markus Wolf állt. A bunkert 1984 májusában helyezték üzembe, és a következő években egy valóságos Stasi városka épült fel a Gosen melletti elzárt területen. 1988-tól itt képezték ki és tanították az ügynököket, akik sok egyéb mellett elsajátították a munkájukhoz szükséges idegen nyelveket is. A 3-4 szintes lakóépületekben szállásolták el az alkalmazottakat, tisztviselőket, tanárokat, saját kultúrház, sportcsarnok, uszoda, étkezde található a területen. Az épületek legnagyobb részét hasznosították, lakják ma is.

 

A bunker és a hozzá tartozó épületek természetesen egy különálló, kerítéssel elválasztott és szigorúan őrzött területet képeztek a ”Stasi város” többi részétől. Az ott tanulók és dolgozók nem is tudtak a létezéséről.

 

A lejáratok ebből a teljesen hétköznapi, jellegtelen épületből nyílnak. Egyedi megoldásként a lépcsősorok pihenőjén egy-egy szennyeződés mentesítő ”zuhanymedencét” alakítottak ki, ahol a lábbelikről mosták volna le a veszélyes anyagokat.

   

   

A főbejáratoknál (hiszen a bunker szimmetrikus, tükrözött kialakítása miatt kettő volt belőle) is volt egy dekontamináló részleg. A bútorok, berendezések jó része már hiányzik, de azért még így is akad látnivaló, és érdekesség. Az alsó fotókon látható mustár színű fémdobozok (szovjet gyártmányú RDU-k) a bennük levő levő betétekkel a megengedettnél nagyobb mértékű szén-dioxid koncentráció lekötésére, semlegesítésére szolgáltak.

  

  

  

A jobb oldali fotón Markus Wolf heverője látható, többé-kevésbé még a helyén látható…

 

 

A gépészet, a vízellátó és a szűrőrendszerek nagy része még egész tűrhető állapotban van…

  

  

   

…a konyha és a vizesblokkok, wc-k állapota viszont már erősen hiányos.

 

 

Az egyik vészkijárat függőleges aknája és a hozzá nyíló búvóajtó.

 

 

A bunker közelében található a gépjárműpark részére épített garázssor, mögötte az őrség épületével, valamint az őrszázad páncélozott csapatszállító járműveinek (BTR-70) FB-75 típusú védett fedezéke (jobb oldali fotó). Ez utóbbiból kettő is volt a zárt területen belül.