Lesznai Anna
GYERMEKREJTVÉNY
1
Gyönyörű gyömbérgyökér
Szívben terem, ajkig ér
Ajkon terem, szívbe nyit
Gondolkozz csak egy kicsit.
Ki lehetek? Ha kiejtesz
Többet tettél, mintsem sejtesz.
Vagyok dalos kalitka
Képeskönyv meg muzsika
Pergő orsó, cimbalom
Rejtő-tárna, szélmalom
Kilincs, bilincs, drága kincs
Szerem nincs, se számom nincs.
Mindenekké én válok
Mindenkit megtalálok.
Ki lehetek? Ha idézel
Feneketlen kútba nézel
Ha lefektetsz fehér ágyra
Megfelelek távol vágyra
Csengő utam illó pára
Mégis vagyok multak vára
Oldó, szerző, szerződő
Veszejtő és megőrző
Keltegető, igéző
Semmit be nem tetéző
Senki sebét nem érző
Mindennel együtt vérző.
Nem fért belém soha semmi
De belém kell mindent tenni
Nincsen ujjam, nincsen szemem
Mégis sorsodat szemezem.
Könny vagyok és nevetés
Börtön, halál, születés
Csók-zálog és csalogány
Tárt kapu és zárt magány
Koporsó és ébredés
Minden vagyok, de kevés.
Ki lehetek? Minden vagyok
Ha bennem más szíve ragyog
Ha mögöttem más nem áll
Vagyok hamvadt gyufaszál
Kevesebb a könnycseppnél
Melyet értem ejtettél
Kevesebb a fuvallatnál,
Mellyel engem fuvogattál
Szived nélkül kiaszó
Ki volnék, ha nem: a szó.
2
Arany béklyó, jegygyűrű
Játék labirintsűrű
Eltévedtek pántlikája
Ki nem ejtett szavak szája
Elkerítő kerítő
Párokat felderítő
Vers szegélyén drága hím –
Ki volnék ha nem: a rím.
3
Örök vándorút eredben
Tüzes pőröly kebeledben
Bölcsőd billenő ringása
Sárga lombok sóhajtása
Szellő fodros hullám felett
Hűséggel térő kikelet
Dolgos órák ketyegése
Kisdedeknek pötyögése
Vándorludak V-betűje
Halk misének csengettyűje
Hajnal pünkösd ébredése
Szívedben holt csókok kése
Csillapodás emlékezet
Kezemben a kedves kezed
Kezedben a jövő tettek
Ajkam imája felettek.
Teljesedő nem tervezett
Jövő-menő elérkezett
Gyűrűs folyam szerelem
Kiben fogom kegyesem
Kiben fogan kisdedem
Kiben szívem fürdetem
Benne békél tetemem
Mert befogad kegyesen
Isten vére: szent ütem.
4
Öletlen ölben ringani jó volt
Én voltam a föld, én voltam a mennybolt,
Alakom száz volt, dallamom egy volt
Névvel neveztek: Édenem megholt.
Ki az, ki nevem leveszi rólam?
Szárnyamat bontja gubózó szóban
Szivem celláját feltöri kézzel:
Ömöljék egybe mennyei mézzel?
Nevet az hamvaszt, ki lobbantja méccsé
Gubót az bomlaszt, ki megszövi késszé
Cellát az repeszt, ki formázza épre
Színig dús mézet hordván a lépre.
Te is, ha vágyad versbe keríted
Falatnyi szíved teljesíted
Leválik rólad, mint szilva a gallyról
Szabad elérés kötött sóhajról.
5
Ezer szónál kipróbálom
Valót melyik csókol számon.
Segítsetek, szavaljátok:
Oldó-e vagy kötő átok?
Mert ha tán én kiejtettem
Anélkül hogy megsejtettem
Köztetek van az, ki sejti
Szívének fészkébe rejti.
Nevemnek megtalálója
Néki leszek szolgálója
Ki sok útját véle rója
Termése takarítója
Barátsággal takarója
Üdvössége akarója
Ki magától is megóvja.
Te, ki nevem megtalálod
Megszépülök, majd meglátod.
Ha elkallott nevem kerül,
Orcám mosolygósra derül
Eszembe jut, merről jöttem
Ki parancsa, hogy küldettem
Ki királynak lánya vagyok
Csillagházam merre ragyog.
Szeretőm is megösmerem
Ölembe ölelni merem:
Mert magához hittel nevel
Igaz névvel ő nevez el.
Köd előttem, köd utá-
nam, 1922 [148-152.]
