"1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz"
Biztosan egy eleve félreértett adat eltorzult nyoma.
Az Univerzum átlagos sűrűségéről (ami mindenféle kompakt égitestek, gáz és porfelhők meg a közöttük lévő üres tartományok átlagsűrűsége) elméleti alapon van tudomásunk, mégpedig abból, hogy a tapasztalat szerint az ősrobbanás után nem zuhant vissza, de nem is spriccelt szét egyre gyorsuló ütemben, hanem megmaradt egy állandóan táguló, de egyre lassabban táguló növekedési pályán. (A legújabb mérések szerint ez persze némileg korrigálandó, mert pár milliárd éve megindult egy enyhe gyorsulás, ami arra kényszerített minket, hogy a gravitációsan vonzó anyagok jelenléte mellett feltételezzük egy taszító jellegű összetevő, a sötét energia jelenlétét is.) A Univerzum tehát egy nagyon speciális tágulási pályát mutat, egy anyagfelhő csak akkor tud rajta maradni, ha a sűrűsége egy bizonyos kritikus sűrűség szerint változik az idővel. Az Univerzum mai korára a kritikus sűrűség 10-29 g/cm3 , ami kb. 10 Hidrogénatomot tesz ki köbméterenként.
Tehát itt egyáltalán nem a világűr sűrűségéről, hanem az Univerzum égitestekkel együtt vett átlagsűrűségéről van szó. De még ez is sokkal kisebb mint ami a topiknyitóban szerepel, hisz így is csak 10-5 Hidrogénatomnyi jut egy köbcentiméterre. Vagy ha elektronokban számolunk, akkor kb.
2. 10-2 részecske, ábmrus 5 részecskéje helyett.
