Lutra
2018.11.25
|
|
0 0
94965
|
Egyed Emese
Ulisszesz
Ha itt-tartanálak is elvesztenélek, te nemcsak ajzásra: pengetésre termett, szépségre vágyó lélek; megtisztít tőlem a távolság, elold sok húsba vágó köteléket, a fényben szalmabábok, sorsnak vélt ál-világok égnek, te magad jobb s szabad leszel. Elvándorolhatnak a fecskék. Szirének, megunt szemű nők zsákmányukat máshol keressék!
*
Ó, szabadítana, hazaszállítana erős két szárnyán a mi erdőnk csodakék griffmadara; messze nevetnél rácsot, ármányt, sürgetnéd a szélvészt, mintha várnád, hogy lesodorjon bárhova, mert a kedves úgyis vár rád!
*
Mitől védhet meg s mennyire vigasz sok értelmetlen parancsszó között, meddig él, meddig ad morzsányi örömöt, mettől nyűg, mettől szenvedés (s ha rádtalál, elüldözöd?) a szeretet |
|