Légyszem: nincs olyan sok tudnivaló, mert ha altatásban végzik, akkor csak az előzményekről, és a minimális utószendergésről lehet írni ...

 

De ha gondolod:  ... - szólnak reggel hogy ne egyél, ne igyál, majd műtét előtt kb. fél órával felvezetnek az előkészítőbe. (tegyük fel, hogy nem felejtették el megcsinálni előtte az EKG -t és a labort, akkor nem küldenek vissza ..., - mint engem)

Kapsz egy fejfedőt, meg papucsborítót, és bekötnek egy infúziót valamelyik kézfejedbe.

Ez lecsöpög kb. 20 perc alatt, és utána lábon be a műtőbe ... (mindenki álarcban, senkit nem ismersz meg ... :) )

Elhelyezkedsz a műtőasztalon, és már tartja is az altatóorvos a maszkot az arcod elé, hogy vegyél néhány mély lélegzetet és lassan fújd ki. (nem teszi rá, csak  3-4 centire oda tartja)

A harmadik levegő vétel után se kép se hang, kb. 2 órán keresztül.

Majd arra eszmélsz hogy egy halk bííp hang hallatszik, és valaki szól: ....... felébredt.

 

Áttesznek a guruló ágyra, és a helyedre visznek, betakarnak ...

Kb. 1 óra múlva már teljesen jó vagy, se hányinger, se fájdalom, csak némi zsibbadt érzés a bekötött szem felől ... (aznap nem nyúlnak hozzá, csak másnap reggel veszik le a cseppentés miatt, majd a reggeli vizitnél megnézi valamelyik doki )

 

Nálam ez volt, maga a műtét profi módon megy, inkább az utána következő napokra kell figyelni, mert sok nővér rossz sorrendben csepegteti a Tobradexet és a műkönnyet !!!

(merthogy utoljára kellene a Tobradexet és nem elsőnek, hogy aztán 2 másodperc múlva kimossák a műkönnyel ... , - így semmit nem ér a fertőzésgátló hatása, de én megúsztam ... :) )

 

Tehát a műtéttől ne tojj be, a lényeget úgy sem érzékeled, sokkal inkább az eredmény a fontos, de az csak az első vizsgálaton derül ki, és akkor sem kötik az orrodra ... (magadnak kell tesztelni)