Néhány gyors impresszió a debreceni ti kértétekről: a csapat szokás szerint jó formában volt, előkerültek rég játszott számok, Lantos jutalomjátéka most nem A hídon, hanem végre a Hová megyünk volt, Orosz Zoltán meg a Szláv népdalt költötte tovább. Persze kikerülhetetlenül jöttek a metrók is, ebből az Egy szót se szóljt nyugodtan el lehetett volna hagyni, az elején a Hómadár viszont meglepően frissen szólt, remek hangszerelést kapott (nem emlékszem, már legutóbb is így játszották-e, hajlok arra, hogy kapott némi további ráncfelvarrást, szemben az egy szóttal, ami múltkor is ugyanígy szólt). Ami viszont egészen meglepő volt, az az, hogy bár Z azzal vezette fel a kért dalokat, hogy csak apró, szinte észre sem vehető rövidítések születtek, a Szép holnapnak a teljes első fele lemaradt, aminél szerintem jobb lett volna inkább elhagyni az egészet, rém furcsa és elég oda nem illő volt így. Helyette mondjuk végigjátszhatták volna Az élet dolgait, bár az azért már kevésbé brutálisan volt csonkolva. Egészen szuperül szólt viszont a Még mindig (persze az is rövidítve), remélem, ez hosszabb távon is át tudja venni a Mondtam neked helyét a Körtánc lemez "másik" dalaként. Volt még sok kellemes meglepetés, és sok már régóta műsoron tartott darab is, és bár a csonkolások miatt ez egész biztosan nem lesz ott a kedvenc koncertjeim között, összességében mindenképpen érdemes volt Debrecenbe zarándokolni.