Dobpergés, most valami nagyon klassz jön!

Ben Nevis 1999  18y 56,8%

(Brachadair)

Nem ritka nálam az olyan vásárlás,amikor a kiszemelt malt színe az, ami miatt bekerül a kosárba. Ha ráadásul ez még egy kedvelt lepárlótól is származik és még tisztességes kora is van,akkor pláne jöhet. Remélem nem nyúltam mellé, lássuk hát!

Szín : mint említettem emiatt vettem meg Gyönyörű mély szín, ritka szép az ilyen manapság. 18 év és a sherry hogsheadek jól dolgoztak, káprázatos mély bronz!

Illat : először megütött. Nagyon intenzív! Brutális mennyiségű piros gyümölcs, túlérett és sült szamóca,szilva, pipadohány, cseresznye, öreg bőr, őszi erdő, kis kén és füst. Döbbenetesen jó. Ha vagyunk annyira türelmesek,hogy még időzünk vele, szépen előbukkannak további gyümölcsök is. Megéri levegőztetni.

Íz : van,hogy néha kicsit aggódom,hogy ilyen illat után hoz e ennyi mindent az íze is? De felesleges aggódni, ez vadállat. Olajos, édes, fűszeres, tömör sherrys gyönyör. Atya világ, ez nagyon ott van. Annyira vastag ízei vannak,hogy kívánni sem lehetne jobbat. Van az az angol szó, a mouthwatering...na igen, az itt bejátszik erősen.  Legek lassúak és gyakorlatilag nem akarnak távozni a pohár oldaláról. A végén még körbenyalom a glencairnt Adok hozzá kis vizet. Illatában most étcsokoládé jön elő. Megmutatják magukat a fűszerek, szegfűszeg, fahéj, bors, szerecsendió.

Lecsengése hosszú és tömör. Azt hittem,hogy a 79-es BBR volt az év vétele nálam, de ha őszinte akarok lenni, ez übereli. Pedig az egy piszok jó whisky. Ez viszont szerintem az eddigi legjobb Ben Nevisem...