Nem a szolgálatok hibáztak azzal, hogy a magyar miniszterelnök egy ekkora kockázatot magában hordozó szaúdi befektető védelmére kelt a parlamentben – mondta egy nemzetbiztonsági forrás az atv.hu-nak, aki szerint Orbán „alulinformált” volt, ami azért megengedhetetlen, mert sokat árthat hazánk nemzetközi reputációjának, ha egy terrorgyanús személlyel üzletelünk.

Csoda ezek utan?

A terroristák határokon átnyúló finanszírozását és propagandáját is könnyebben lehetne lebuktatni a bizottsági javaslat szerint, ha ez európai ügyészek ilyen ügyekben is nyomozhatnának, illetve hozzáférhetnének a nemzeti ügyészségek eredményeihez.

Csak a magyarok adtak hangot határozott nemtetszésüknek

A javaslattal szemben a csúcsra készülve csak egy tagállamnak volt komoly kifogása: Magyarországnak. Ezt azzal indokolta a budapesti kormány, hogy kár lenne olyan szervezetre bízni a terrorizmus elleni küzdelem összefogását, amelynek nem tagja mindegyik EU-s ország. Például Magyarország. 

Az erről szóló vitában a belga és a horvát kormány képviselői azt mondták, hogy nekik tetszik a javaslat, csak az nem, hogy túl messze van az ügyészség 2020 végére tervezett hivatalba lépése, és jó lenne már korábban lépni ebben az ügyben. A luxemburgi kormány jelezte, hogy nem akarja, hogy a téma lekerüljön a napirendről.

Végül a tanácsi következtetésekben a magyar ellenkezés ellenére maradt az eredeti, már a piszkozatban is szereplő szöveg erről: "A bizottsági javaslatot az Európai Ügyészség hatáskörének bővítéséről, a határon átnyúló terrorista bűncselekmények ügyében, meg kell vizsgálni.