Leck Gábor

 

 

AZ ÉN TENGEREM

 

a tenger a legvégső ok

amiért még vagyok

megfejtés

nem isten

de istent idéző tökély

nem megváltás

csak a megnyugvás

szentélye

a tenger az utolsó érzés

és az első is ő

jóleső könyörület

késő beteljesülés

eleven mementó

szelíd tömeg

mely átfolyik létemen

be mégsem hódol

az idő is a tenger foglya

két szívverés

közötti csendben is

hallhatod

ő az örök befogadó

mondom a tenger

istent idéző tökély

a parton állok

arccal a tengernek

megvárom míg belém szeret

egy langyos hullámmal

megpaskol

 

 

Versek a tenger-

hez és a csilla-

gokhoz [114-115.]