Szerintem minden kutyagazdi legszívesebben magával vinné a kedvencét nyaralni, ha tehetné.

 

Ennek több akadálya is van: drágább, nehezebb szálást találni, és nem biztos, hogy a blöki jól bírja az utat. Ugyanakkor sokan - ahogy mi sem - nem szívesen adnák be egy kutyapanzióba. Kétszer sikerült a Thaiföldi nyaralást úgy megszervezni, hogy aki felügyelt a kutyára, az addig hozzánk költözött.

 

A mi blökink kölyökkora óta hozzá van szokva a napi ezer km-t meghaladó autóutakhoz, így ezzel nincs gond, viszont repülőre -bár egyszer utazott - nem szívesen adnánk fel.

 

Ami az utikönyvet illeti, már nem volt rá időnk, hogy vegyünk, ezért az Internetről töltöttünk le ismeretetőket, beszámolókat. 

Majd jövőre, mert szeretnénk ugyanerre a helyre visszamenni.