Csak a Plus4 TED-en volt paszta, és az acéldoboz tetején lemez, ami a chiphez nyomódott. A C16-nál és a 116-nál nem volt semmi a TED-en. Se a C16-nál, se a Plus4-nél sosem volt hűtés a CPU-n.
http://3.bp.blogspot.com/-9RUUtyzka40/VM-auKCMrRI/AAAAAAAAECk/hTHMMleiwVU/s1600/Commodore%2B16%2Binside.jpghttps://myoldcomputer.nl/wp-content/uploads/2016/02/c-116_mboard_hi-res.jpg
Itt rakott rá maszek hűtőket: https://www.thefuturewas8bit.com/plus-4-repair-3
Nem gyártották addig a C16, C116, Plus4-et, hogy a gyártástechnológiai fejlődéseket beépíthették volna, mint a C64-nél történt. Minden C16-om, Plus4-em alaplapján, a chipeken 1984 és 1985 volt a gyártási idő, sosem láttam akár csak 1986-ban gyártott gépet. Az említett 1988-as 8501 nem is tudom hogyan került hozzám, melyik géppel. Valaki kicserélhette a tönkrement R1-est erre, mielőtt hozzám került.
A C64-nél is kellett először hűtés a széles és keskeny alaplapnál is a CPU-ra, VIC-re, SID-re, voltak acéllemezes árnyékolók is, amiken acélfülek voltak, amik a chipekre nyomódtak, alattuk pasztával. Aztán kartonpapír lett az árnyékoló, és csak a VIC volt acéldobozban, ez is csak a széles alaplapnál, aztán sima U alakú acéllemez lett csak beforrasztva az alaplapra a VIC-hez, nem doboz. Aztán már ez se volt. Itt látszik minden. http://www.c-64.org/de/mainboards.html Csak a 250425-ön acéllemez a VIC-en kép nincs itt, de a helyük ott van, még a 250466-nál is. A keskeny C64 alaplapokat mindig hűtés nélkül használtam árnyékolókarton és acél nélkül, nincs semmi bajuk. Az árnyékolók hűlést akadályozó hatása nélkül nem romlik el semmi a túlmelegedéstől.
Az IEEE nem kellett volna, a külön C64-hez, VC-20-hoz kiadott IEEE illesztők se, nekem is volt többféle. Már 1985-ben volt burst mód, de csak C128 módban, és csak 1571+1581-gyel. Meddig tartott volna 1 MB-os lemezre (2 fej) megcsinálni a burstot? Aztán C64 mód (meg sima C64-re)+1541-re is? Az 1571-ben 2 db 6522 és egy 6526 is van, a 6526 az 1571 módhoz, a 6522 az 1541 módhoz. 6526 nélkül csak az 1541 mód működik, kipróbáltam, ez az I/O vezérlés 1571 módhoz. Volt olyan 1571-em, amiben 6525 volt a 6526 helyett, a DOS is más volt, csak ezzel működött, elmentettem. Ebből is látszik hogy először 6525-öt akartak a 6526 helyett. Az 1581-ben 8520 volt a 6526 helyett, mert a 6526 lassú volt (amúgy lábkompatibilis) és WD1772 volt, nuku 6522. Azért lett ilyen, mert PC-s módon kezeli a lemezeket, nem 1541 és 1571 módon. A WD 1770 és 1772 PC-s chip volt. Régen elfelejthették volna már 1987-ben a 6522 chipet, ott a 6526. Simán megtehették volna 1987-88 körül, hogy olyan C64-et és 1541-et, stb. gyártanak, ami nem kompatibilis a régiekkel, így aki akarta még használni, meg kellett volna vennie az új cuccokat. Amúgy is 1987 elején jött ki a keskeny 250469-es C64 alaplap, meg 1986 végén a kicsi alaplapos 251854-es 1541 alaplap 1 DOS chippel, meg az 1541-II is 1987-es. Lehetett volna 1987-ben az új kezdet. Sokan csinálják ezt, ma is. Csak azért ragaszkodni a lassú és hibás 6522-höz, az 1 MHz-es CPU-hoz, stb., hogy megmaradjon a kompatibilitás az 1982-86-os dolgokkal, baromság. Mennyi gyorstöltőt nem kellett volna kifejleszteni, ha 7-szeres burst lett volna 1987-től C64+1541-re??? A Jiffydos csak 6-szoros sebességű, ha nem jó sorrendben vannak a blokkok a sávokon, azaz nem Jiffyvel lettek elmentve, hanem sima DOS-szal, ha meg Jiffy save-s, akkor is csak 9-szeres, azaz 117 helyett 13s alatt tölt be 185 blokkot. A Jiffy se kellett volna, ha van burst. Csak az ilyen Dolphindos, stb. kellett volna azoknak, akiknek még gyorsabb kell, ez pl. 27-szeres sebességű, 117 helyett 4,3s alatt tölt be 185 blokkot, ilyenem is volt, van. Persze ehhez kell a floppyba párhuzamos kábel, 8 KB SRAM bővítés (a 2 KB nem elég, mert 1 egész sávot olvas be egyszerre), és 24 KB-os DOS (az eredeti 16 KB-os), meg ROM csere a C64-ben is. http://singularcrew.hu/idedos/perf.php
