Megvolt az Augusztusi Kazah-Kirgiz utunk,egy kis leírás:
Wizz-el repültünk Asztanába,és végül onnan is haza,így jött ki a leggazdaságosabban.
Az esti érkezés után egyből repültünk tovább Almatiba-Qazaq Air oda vissza 24 000 ft,kis légcsavaros Bombardier gép.Nem volt sokkal drágább mint a vonat,és két óra alatt ott is volt.
Almatiban két napot töltöttünk,felmentünk a Big Almati Lake-hez,nagyon szép leírhatatlanul zöldes-kékes tó. Ez megoldható busszal is,csak onnan elég nagy séta a tó,célszerűbb taxissal megalkudni.Voltunk a Zelena Marketben,ami egy nagy piac,szinte minden kapható,sétáltunk a városban.Szállásunk European Backpackers Hostel,célszerű a kétágyas szobát foglalni,ha van rá lehetőség. Amúgy tiszta,kedves a személyzet nem messze van a Kok Tobe hegyre menő felvonó megállójától.
Utazásra az Ubert használtuk,vagy a helyi megfelelőjét (Yandex Taxi),városon belüli közlekedésre ilyen összegeket vont le: 433,674,780 ft... ennyiért felesleges buszozni szerintem,bár azt is kipróbáltuk. Előre feltöltött kártyával egy út 60 ft,buszon vásárolva 120 ft...
Innen indultunk tovább Bishkekbe. Két lehetőség kínálkozik busszal(Marsrutka) a Sayran busz stationtól,vagy vele szemben gyülekeznek az iránytaxik,személyautók,ez picit drágább,de valamivel gyorsabb. Az út a határig 3-4 óra,itt le kell szállni a buszról,csomagot is vinni és gyalog átmenni.Az átkelés nem volt több 10 percnél,vízum egyik országba sem kell,pikk-pakk ment minden. Aki személyautós-taxival megy azt eleve csak a határig viszik,aki Marsrutkával,az megvárhatja a buszát,az is átmegy a határon.
Mi nem vártuk meg,hanem a határtól induló Marsrutkával(333 és 285) bementünk a 20 km re lévő fővárosba mintegy 120 ft ért/fő.
Látszott a változás Kazahsztánhoz képest,ami szerintem fejlettségben összességében hasonló mint mondjuk Ukrajna,Kirgizisztán az még mínusz 25 év kb...
Bishkekben a "Csinar" nevű kis Guesthouseban szálltunk meg nagyon szép ,modern,sétatávolságra a belváros. Annyi,hogy a cím ami meg van adva nem igazán stimmel, a gps vagy taxi nem igen találja,taxisunk felhívta és ők navigálták el.
A fővárosban nagyon sok látnivaló nincs,voltunk egy igazi vurstliban-óriáskerék,vattacukor,dodzsem-,megnéztük a főteret,stadiont,sétáltunk a fő sugárúton,beültünk tesztelni a csapolt söröket.
Kirgizisztán a csapolt sör országa,mindenhol,de tényleg mindenhol kapható. Az út mellett a kis kajáldák nem az étlappal hirdetik magukat,hanem ,hogy "razlivnoe pivo". Olyan boltokban,mint mondjuk nálunk egy közepes CBA,egy külön pult és kb 20 féle csapolt sör kapható,fele hazai,fele kazah és nyugati.
Egyből a szívembe zárta magát az ország :)
Közlekedés Namba taxi,Uberhez hasonló,bármennyit mentünk nem sikerült 1200 ft nál többet fizetnünk...
Itt autót béreltük,és megindultunk "vidékre"
avtoprokat.kg, bátran ajánlom őket,egy kis automata Honda napi 14 dollár volt,beszélnek angolul,semmi bankkártya nem kell,csak 300 USD kaució a helyszínen,amit visszaadnak a végén. A cím ne tévesszen meg senkit,Bishkek szélén van,egy kis falu leghátsó földes utcáján-tényleg oda kell menni,mi is azt hittük eltévedtünk. De lehet náluk választani,hogy beviszik a szállásra a kocsit kis felárért.
Négy nap alatt körbejártuk a világ második legnagyobb magashegyi tavát,az Issyk-Kult.
Odafelé kis kitérő Burana-torony(belépő 240 ft),régi 11.-ik századi torony,amit részben újjáépítettek,kis parkkal, ősi sírokkal.
Első szállásunk a tó "fővárosában" Cholpon-Atában volt. Tan Nuru Guesthouse,nagyon kedves angolul beszélő középkorú "Masenkával",aki kérésre vacsorát,reggelit bármikor csinál. A család üzemelteti,13 év körüli fiúcska a mindenes.
A kertben lévő pingpongasztalon ki is hívott egy kis játékra,amikor ezt meglátta a többi vendég...
Gyakorlatilag,az egész közép-keletet meg kellett verjem pingpongban,a Kazah vendégektől,a Tádzsik takarítón át,az egész családig. Másfél óra "haraso igratye" után közös ivással fejeztük be az estét. Igazi családias hangulat volt,de ide az menjen aki tud pingpongozni,ne rontsa el a Magyar hírnevet :)
Piacon kis házi málnalikőr,ami mellé kaptunk kóstolót még vagy 4 fajtából,az elmaradhatatlan sör üvegben csapolva,hibátlan volt a történet.
Másnap reggel megmártóztunk a tóban,ami kristálytiszta,volt vagy 18 fokos,és gyönyörű látvány a mögötte lévő 5-6 ezres hegyekkel... Megnéztük az ősi petroglifeket a hegy oldalában és irány tovább.
Következő állomás Karakol,a tó keleti végében,innen már 200 km sincs Kína... Szállás Askar Guesthouse, kis ékszerdoboz reggelivel,olcsó, anyuka által készített házi málnalekvárral amit hoztunk haza is,kertben gyümölcsfákkal,amit a házigazda sráccal végigkóstoltunk. 10 pontot adtam neki a Bookingon,ami azért ritka..
Karakol igazi vidéki kisváros,előfordult,hogy a boltba lóháton ment az ember...
Nem messze található a Jeti Ogüz(Seven Bulls) sziklaképződmény,a tó déli partján ki van táblázva merre kell menni. Eddig betonút,kis kajáldákkal a folyóparton. Innen tovább lehet menni egy vízesésig,hát személyautóval csak jó sofőröknek ajánlom,borzasztó köves-földes-kimosott út,összetákolt hidakkal a kocsiknak,és a végén még egy jó fél óra gyaloglás. A vízesés nem rossz, olyan 25 méter magas lehet.
Másnap irány tovább,a Fairytale( tündérmese) kanyonhoz,a tó déli partjánál,nagyjából középen. Nagyon szép képződmények,különböző formában,és vannak egy kis "színes hegyek " is,ami nekem Kína óta (Zhangye Danxia) a kedvencem.
Itt felvettünk egy stoppoló francia srácot,aki aznap jött velünk.
Amúgy is jellemző,hogy mindenki stoppol az út mellett. Ritkás a közlekedés,az autósok meg-megállnak és elviszik az embereket,megvan a tarifa,az utas adja az út végén a pénzt. Mi is felvettünk párszor helyieket, örültek,érdeklődtek honnan vagyunk,mi meg agyonkerestük magunkat az út végén kapott 80-120 ft-al :)
Minden település be és kivezető részen rendőrposzt,igazi volt szovjet örökség. Sok helyen mérnek,egyszer 90 helyett 109 ért fizettem lealkudva 2000 ft ot,egyszer pedig szemre megállítottak az út szélén. Mondom Kedvesemnek aki beszél oroszul,hogy maradjon a kocsiban,kiszállok...azt mondja "stráf",mondom "no stráf"... kikerekedett a szeme,hogy valaki ellent mond neki.. Láttam nincs radar az autóban(kocka lada),azt mondja gyorsan mentem...mondom neki nem... megírja a papírt,írjam alá... ááá dehogy... hív valakit telefonon,aki tud angolul... azt mondja az emberünk gyorsan mentem... mondom neki,nem,70-el mentem... erre ő,60 as tábla van itt... mondom,nevem Zsolti,nem pali... hagyjuk ezt... kis alkudozás,adjam vissza a telefont.. biztos mondta a kollégának,hogy itt nem lesz ingyen pénz,az vissza is adta a papírokat és elköszönt... :)
Amúgy össz-vissz ez a két alkalom volt mikor megállítottak,nem utaztak a külföldire ahogy észrevettem.
Szállás Balykchy-ben,valami A betűs szálloda a tengerparton,szerintem ez az egy van itt,itt nem foglaltam előre,helyben kerestük.A Guesthouse-ok tele voltak,ott ajánlották. Elvileg 3 csillagos,gyakorlatilag igazi SZOT üdülő,közös fürdővel,az étterembe az étlapon lévő ételekből 30 ból 4 féle volt,de legalább az finom. Parton csúszda,sült saslik,sör.... Igazi időutazás...
Bishkekbe visszatérve elmentünk az Osh bazárba,ami a régió legnagyobbja... Itt aztán minden van,az árak pedig viccesek... fél literes helyi vodka 200 ft...,étel kis köpködőben,két személyre ,itallal 1400 ft,és az egyik legfinomabb volt utunk során,ott "látványtűzön" sütve. :) Kirgiz Adidas cipő-rohadt kényelmes és hibátlan 4000 ft...
Leadtuk az autót,kiálltunk az út szélére,Marsrutkával irány a határ,viszlát Kirgizisztán!
Az átjutás ismét sima,most személyautóval mentünk Almatiba,pont két hely volt az egyikben,indult is, a srác tolta neki mint az állat,másfél órával rövidebb volt az út mint idefelé kisbusszal...
Almatiban még egy nap,fel libegővel a Kok-Tobe hegyre,ott kilátás sörrel a városra,nyári bob,pár szuvenír beszerzése.
Este gondoltam egyet és kimentem a Kairat Almati-Sigma Olomouc Európa Liga meccsre. Belépő 600 ft... kabaré...
Remek hangulat,szurkolgattak szépen,annak ellenére,hogy kikaptak,több mint 20 ezer néző,a góljukat a két ott játszó Magyar egyike lőtte (Eppel)
Repülés a fővárosba Asztanába.
Asztana azért is érdekes,mert a folyó két partja teljesen más világ. Az egyik a régi város,poros utcákkal,vidékies hangulattal,a másik a "kis-Dubaj" ultramodern épületekkel. Szállásunk természetesen a régi részen, Guesthouse V Ghostyah,a házinéni az éjfeles érkezésünkkor is sütött csirkét,másnap reggelire is meleg kaja,leste kívánságainkat. Kicsit kieseik a hely,de busszal egy átszállással,vagy 15 perces Uber úttal egy más világban,az új részen is van az ember...
Sátor alakú bevásárló központ,monumentális Opera, ilyen olyan tornyok. Bayterek-Tower amit állítólag az elnök tervezett. Fel lehet menni lifttel,volt kis sor,de szinte csak helyiek. Belépő 650 ft... elgondolkodtam,hogy ugyanez máshol mennyi lenne... plusz egy nulla kb...
Bevásároltunk még pár dolgot,ettünk finomságokat és véget is ért a kaland...
Összegzés:
-elképesztően kedves emberek mindkét országban,ahol ha megtudják honnan jöttünk,ha lehet,még rátesznek a kedvességre. A volt keleti blokk közös múlt,és a vélt rokonság miatt a "Vengrija" szót hallva még szélesebb lett az amúgy is nagy mosoly...
-biztonság: sehol egy pillanatig sem éreztük veszélyben magunkat,pl a meccs után éjjel átsétáltam fél Almatit,de semmi nem volt.Érdeklődőek,kérdeznek honnan jöttél,ki vagy,tetszik e az országuk.
-Egyik ország sem a felkapott turistaútvonalon fekszik,addig jó amíg így van! Kirgizisztánban volt nem egy hely,ahol rajtunk kívül nem volt külföldi... Orosz tudás nem árt,így minden egyszerűbb volt sokkal,de találkoztunk külföldiekkel,akik nem tudtak és csak elboldogultak valahogy...
-árak: hát kevés olyan ország van.ahol mi Magyarok is azt mondhatjuk olcsóság van.. Kazahsztán sem vészes,de Kirgizisztán... kisboltban vagyunk,bejön egy ember,a kiszolgáló 12 éves forma srác kitekeri a vodkás üveget,tölt kb másfél decit,ember lehúzza,elmegy... mondom ezt meg kell kóstolni,szólok neki töltsön nekem is... nem szórakozik,ugyanazt a poharat teletölti :) mintegy 80 ft-ért...
két jégkrém 100 ft...liter csapolt sör 320 ft, csebureki 60 ft...
-kaja: ez is hibátlan,szerencsére hús hússal,saslik,shwarma stb.. Amik még nagyon finomak a levesek,nem valami híg fos,hanem igazi laktató sűrű... (ajánlom a Mampar nevűt)
Az út mentén szárított halak,Isteni finomak...
a fővárosban szinte minden sarkon árulnak kis ballonokban pár dolgot... Tea hibátlan,hideg,nagyon finom.. viszont a kumisz.. valami elmondhatatlan módon ihatatlan... van még valami hányásra emlékeztető barnás lötty,azt nem sikerült megfejteni mi az...
-kurut: helyi édesség,vagy inkább "fanyarság",különböző méretű kemény golyók... hát vallatni lehet vele...
-közlekedés: taxi és Uber. Reptérre Uber Asztanában 1500 ft.. kb olyan távolság mint nálunk Belváros-Ferihegy,ezzel mindent elmondtam azt hiszem... városokon belül fillérek. Érdemes azért buszozni is,sőt Almatiban a metrót kipróbálni,pár megállója van,80 ft egy út...
Mindkét országot ajánlom mindenkinek,aki nem a tömegturizmust keresi,olcsón akar szép tájakat látni,jókat enni,kedves emberekkel ismerkedni. Persze van pottyantós wc, mosatlan villa,közös fürdőszoba esetleg,de aki kibírja a kis kellemetlenséget,életre szóló élményben lesz része :)
Ha bármi kérdés van,bátran,ha tudok segítek.
Kazah-Kirgiz egy remek hely.
