Kezdetben a Bionx csak Sony cellákat használt, melyeket gyártás előtt gondosan összeválogattak. Így nem volt szükség a BMS-re a tervezők szerint. Ezek a pakkok még sok mai Bionx pakkban működnek, de nyilván azért eljár felettük az idő. Nekem két olyan pakkom is volt, melyekben a 10 soros csoport között alig volt pár tized volt eltérés 7 év használat után, csak a kapacitás csökkent már le legalább a felére. Így bármennyire "együtt" voltak a csoportok, a pakkot cserélni kellett. Amikor áttértek a 48V-os rendszerre, akkor bevezették a BMS-t is. Ekkor már nem Sony cellákat használtak. Viszont ezek a pakkok arányában sokkal többször romlottak el, mint a 36V-os testvére. Hogy ez az érzékeny elektronikának, vagy a más fajta celláknak köszönhető, nem tudom. Saját építésű pakkhoz, ahol nem válogatott cellákból építesz, érdemes a BMS-t is alkalmazni. Lehet persze ez nélkül is élni, például ha ki van vezetve az összes cellacsoport egy külön csatlakozón, és pár ciklus után (töltés - kisütés) erre alkalmas töltővel Te magad egyenlíted ki a cellákat. 

Másik kérdésedre válaszolva. Normál használat mellett, mikor nem full terhelésen használod a rendszert, nem melegszenek fel a cellák, nyugodtan töltheted rögtön a pakkot. Sőt inkább az a szabály, hogy soha ne hagyd lemerülten az aksikat, amint lehetőséged van, töltsd fel. Viszont ha hosszabb ideig nem fogod használni, akkor ne töltsd fel 100 %-ra. Bionx-nél ezt úgy tudod megtenni, hogy amikor a töltő ventije leáll, még sárgán világít a töltés LED, kikapcsolhatod a töltőt.