Csak megjegyzésnek, nem kötözködésként:
A hírforrás soha nem egy hagyományos médium, hanem az információ eredeti közreadója vagy időnként az információk első rendszerezője. Az, aki vagy ami (amelyik szervezet) a médiát informálja olyasmiről, ami az ő kompetenciájába, ismeretkörébe vagy a vele közvetlenül/közvetve kapcsolatos eseménysorba tartozik.

Szóval ha a rendőrség/egy rendőr nyilatkozik egy lapnak, akkor a rendőrség/rendőr a hírforrás, a lap meg ebből olyan korrekt hírt/hülyeséget hozhat le, amit vállalni tud vagy nem szégyell.

Egy repülési szaklap szakértő újságírója, egy szakmai fórum vagy információs portál de facto tekinthető hírforrásnak, amennyiben a közlései közismerten tényszerűek és hagyományosan eredetiek, visszakövethetőek és ebből a szempontból hitelesek, de egy Index, Origó vagy egy tévécsatorna a legritkább esetben működik hírforrásként, ezért is nevezik ezeket médiumoknak/médiának, ami ~közvetítőt jelent. Azért nevezik őket így, mert az információ forrása és a végső befogadó (olvasó, néző) között működnek olyan aktív közvetítő közegként, ami az eredeti "tiszta" információt esetenként akár megváltoztathatja, kiegészítheti vagy átértelmezheti és így adja tovább. (A hírügynökségek nem médium és nem is hírforrás, ők egy speciális kategóriába esnek, de az eredeti értelmezés szerinti passzív, forráshű és korrekt hírtovábbítás ma már kevésbé jellemző rájuk.)

Ez hülye nyelvészkedésnek tűnik, de nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy pl. egy repülőesemény kapcsán milyen információt fogadunk el hitelesnek, pontosabban eredetinek, mennyire vagyunk kritikusak a hír forrásával szemben. (De tudni kell: az, hogy valami/valaki állandó vagy ad-hoc hírforrásként működik, természetesen egyáltalán nem zárja ki a tévedés vagy megtévesztés lehetőségét.)

A konkrét esetben a The Aviation Herald hagyományosan elfogadható hírforrásnak, annak ellenére hogy médiumként is működik, de az Origo semmiképpen.

Utóbbi a hírben valószínűleg csak segíteni akart a pan-pan értelmezésében az olvasóknak, és így sikerült.